Lehet perelni a Facebookot is!

Jobb lenne, ha volna egy magyar közösségi oldal, amely a hatályos magyar törvények szerint működne.

Silhouettes of mobile users are seen next to a screen projection of Facebook logo in this picture illustration taken March 28, 2018. REUTERS/Dado Ruvic/Illustration - RC120CEA3D60 Fotó: Dado Ruvic

Május 27-e fontos mérföldkőnek számít a Face­book-gondolatrendőrség hálózatának egyik tagja, a német Correktiv közhasznú egyesület ellen folytatott harcban. Joachim Steinhöfel, a neves hamburgi ügyvéd, aki számtalan megnyert perével a Facebook mumusának számít, a karlsruhei ítélőtáblánál olyan ítéletet ért el ügyfele, a Tichys Einblick nevű magazin és online újság kiadója számára, amely homokot szórhat a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által is támogatott balliberális gittegylet cenzúragépezetébe.

A Correktiv annak a több mint ötven szervezetnek az egyike, amelyekkel a Facebook világszerte együttműködik a közösségi olda­lain megjelenő bejegyzések „valóságtartalmának” ellenőrzésében. Természetesen a fact-checker (tényellenőrző) szervezetek cenzori tevékenységüket nem társadalmi munkában végzik, hanem Mark Zuckerberg zsebéből kapják az apanázsukat. Tehát a Correktiv gittegylet esetében a „közhasznú” jelzőt nyugodtan idézőjelbe lehet tenni.

A cenzúrázandó posztokat a Facebook saját fejlesztésű algoritmusai választják ki előre beprogramozott keresőszavak alapján és dobják fel a képernyők előtt gúvadó cenzoroknak, akik felülvizsgálják azokat, és ha nemkívánatosnak ítélik meg, akkor vagy egy „részben hamis”, illetve „teljesen hamis” pecséttel látják el, ami jelen esetben a fent említett perhez is vezetett. Egy ilyen negatív fact-checking label, azaz tényszerűség-ellenőrzési pecsét azért lehet nagyon káros az ily módon megbélyegzett posztolóra nézve, mert a negatív értékelés miatt kevesebben olvassák el a bejegyzését, látják az ott található reklámokat, csökken a médium hatótávolsága és így a bevétele is.

A fent említett per eredetileg azért indult, mert a cenzorok a Tichys Einblick egyik Face­bookon posztolt szerkesztőségi cikkét részben hamis címkével látták el. Az ügyben nem is a cikk tartalma a fontos, hanem az a tény, hogy szabad-e egy médiumnak – egy közösségi oldalnak – egy másik médium véleményét kritikusan felülbírálni, ha az sem törvények, sem a jó ízlés, sem a Facebook saját közösségi alapelvei ellen sem vétett, csak adott esetben más véleménynek adott hangot. Tehát egy cikk negatív címkézésével a Correktiv cenzorai tényszerűségi ellenőrzés címszó alatt beleavatkoznak a véleménynyilvánítás és információáramlás szabadságába.

A tényszerűség ellenőrzése mellett a Facebook másik cenzúrafajtája a saját gyártmányú közösségi alapelvek elleni vétségek kutatása és azok szankcionálása. A cenzorok a belső szabályzati kézikönyv alapján kutakodnak a közösségi oldal berkeiben, illetve ellenőrzik a felhasználók által jelentett tartalmakat. Na itt jelentkezik egy kiváló lehetőség a manipulálásra!

Köztudomású, hogy bizonyos érdekcsoportok, nevezhetjük őket fizetett emberiségvédő vagy filantróp NGO-knak is, külön droidhadseregeket működtetnek a közösségi médiában hamis vagy manipulált információk, újságcikkek elterjesztésére és valós információk ellehetetlenítésére. Ez úgy történik, hogy a kilövésre kiszemelt tartalmakat vagy tartalomszolgáltatókat, posztolókat addig jelentgetik a cenzoroknak, míg azok erre felfigyelnek, és a sok negatív jelzésre hivatkozva törlik, annak közlőjét jobb esetben csak figyelmeztetik, 30 napra lezárják posztját, elrejtik és nem kínálják fel, vagy a szerzőjét végleg letiltják.

Ezen túlmenően a Facebook a kifogásolt oldal elérhetőségét (megjelenítését a hírfolyamban), követőinek számát is jelentősen csökkentheti, reklámozási lehetőségét letiltja, főleg, ha annak tartalma politikailag nem a liberális fősodort követi. A Facebook saját cenzorai, közöttük a magyarok is, a berlini futurisztikus Sony Center épületében ülnek és a Bertelsmann konszernhez tartozó Arvato munkaerő-közvetítő cég alkalmazottai. Az Arvato bérlistáján ügyködő cenzorok rengeteg magyar konzervatív, nemzeti érzelmű vagy egyszerűen csak nem balliberális újságírók, politikusok, egyszerű emberek tömkelegével bántak és bánnak így el.

Tehetik ezt azért, mert a magyar törvények egyelőre még nem adnak lehetőséget arra, hogy a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága ellen áskálódó öntörvényű médiaóriásokat magyar bíróság elé lehessen citálni. Ha ma valaki egy tiltás ellen jogorvoslatot szeretne kapni, annak a következő címre kell küldenie angol nyelven a panaszát, illetve a bíróságnak az idézést: Facebook Ireland Limited, képviselő: Gareth Lambe, 4 Grand Canal Square, Dublin 2, Irland. Ez persze többszörös akadályt jelent az igazát kereső érintettnek.

A német hálózati végrehajtási törvény előírása alapján a Facebook impresszumában megadta a németországi jogi képviseletét is ellátó egyik berlini ügyvédi irodát kézbesítési megbízottként, ahova német nyelven is lehet kézbesíteni periratokat: Freshfields Bruckhaus Deringer LLP, Potsdamer Platz 1, 10785 Berlin. Ez a kézbesítési lehetőség azért érdekes a Magyarországon lévő Facebook-felhasználóknak, mert ameddig a Facebook megbízásából az Arvartónál dolgozó cenzorok Berlinben német joghatóság alatt tevékenykednek, addig a német jog vonatkozik rájuk, tehát magyar érintettek is perelhetik őket Németországban!

Megéri perbe hívni a Facebookot, mert lehet nyerni az internet óriása ellen is. Hogy ez mennyire igaz, azt Joachim Steinhöfel ügyvéd bizonyította be elsőként, amikor pont egy magyar ügyfelének 30 napos jogtalan letiltása ellen emelt panasszal 2018-ban német jogtörténetet írt. B. Gábor számára ő érte el az első ideiglenes felfüggesztő végzést, miszerint a ­Facebook nem törölhet ki egy legális kommentárt és nem blokkolhatja le annak szerzőjét sem. Később még több esetben nyert pereket B. Gábor posztjainak törlése vagy a szerző ismételt blokkolása miatt.

Ha a hatalmukat kihasználó, az önjelölt igaz­ságügy-minisztérium szerepébe bújt nemzetközi médiabirodalmak, mint a Facebook és ­leánykái, az Instagram és a WhatsApp vagy a Twitter, a Google és társai mondhatják meg, hogy szerintük politikailag mi lehet igaz és mi nem, akkor újra a XX. század legsötétebb totalitárius korszakaihoz hasonló időkben találjuk magunkat. Emlékezzünk a George Orwell 1984 című regényében leírt Igazságminisztériumra és a Gondolatrendőrségre; csak az számít igaznak, amit azok annak nyilvánítanak, minden más véleményt elnyomnak. Ez a helyzet egyelőre a Facebook.cenzúra apparátusával is. De ezt sürgősen meg kell szüntetni!

A Soros György befolyása alatt álló EU-intézmények ebben sem fognak segítséget nyújtani, főleg miután a spekuláns évekig tartó viták után megegyezett Zuckerberggel és saját embereit betehette a Facebook újonnan létrehozott negyventagú legfelsőbb bíróságába, köztük Sajó Andrással, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának volt bírájával.

De mi lenne az érintett magyarországi felhasználóknak a legjobb megoldás a jogtalan cenzúra elleni védekezésre? Az, ha német mintára a magyar törvények is előírnák minden olyan online tartalomszolgáltatónak, amely magyar nyelvű közléseket tesz lehetővé, hogy impresszumukban nevezzenek meg egy magyarországi kézbesítési megbízottat, aki magyar nyelven köteles elfogadni periratokat, panaszokat, és akin keresztül megbízójuk Magyarországon perelhető.

Ezt sürgősen törvénybe kell iktatni, hogy a következő választások előtti médiacsatákban ne a balliberális cenzúra döntse el, hogy a közösségi oldalakon kinek az üzenetét engedélyezik és kit blokkolnak, zárnak el a magyar nyilvánosság elől.

Még jobb lenne, ha újra lenne egy magyar közösségi oldal, amely a hatályos magyar törvények szerint működne, liberális cenzúra és kirekesztés nélkül. A tiltott tartalmak posztolóira ott a Btk., amely szerint ezeket bírói döntésekkel lehet szankcionálni. De ne engedjük meg többet, hogy az alkotmányban garantált szabad véleménynyilvánítást idegen konszernek, névtelen, láthatatlan, kétes szabályok szerint tevékenykedő cenzorok akadályozzák, használják fel politikai befolyásolásra, és ezzel veszélyeztessék az elkövetkező választások fair és objektív lebonyolítását és kimenetelét. Si vis pacem, para bellum!

A szerző újságíró (München)