A célkeresztben Magyarország

Biden egyik első nyilatkozatában tizenegymillió (!) illegális bevándorlónak ígért állampolgárságot.

Wilmington, 2020. november 10. Joe Biden megválasztott demokrata párti amerikai elnök beszél a Delaware állambeli Wilmington The Queen színházában 2020. november 10-én. Donald Trump hivatalban lévõ amerikai elnök továbbra sem ismeri el ellenfele, Joe Biden gyõzelmét, csapata számos jogi panasszal élt a november 3-i elnökválasztás lebonyolítását és tisztaságát illetõen. MTI/AP/Carolyn Kaster Fotó: Carolyn Kaster

Vasárnap már a harmadik gyertyát gyújtjuk meg az adventi koszorún. De ez most más. Az egész évet átírta a világon a koronavírus-járvány. Ez a betegség egész iparágakat, sőt nemzetgazdaságokat sodort válságba, tesz tönkre. Mintha ez a súlyos egészségügyi helyzet nem volna elég, vele párhuzamosan politikai válságtünetek is bőven jelentkeztek 2020-ban.

Lángba borult az Egyesült Államok, aminek következményeképp egy furcsa, a demokráciába vetett hitünket elbizonytalanító elnökválasztást nézhettünk végig. Hogy mi volt az ok és mi az okozat, az talán majd később ki fog derülni. Mindenesetre a megválasztott Joe Biden, állítólag kutyasétáltatás közben, eltörte a lábát. Mondhatjuk, jelképes a baleset a jövőt illetően. A leendő elnök formálódó kabinetjében egyre-másra tűnnek fel olyan személyek, akik közvetve vagy közvetlenül Soros György érdekköréhez kötődnek. Ennek fényében már nem is igazán meglepő, hogy Biden egyik első nyilatkozatában tizenegymillió (!) illegális bevándorlónak ígért állampolgárságot.

Az Európai Unió vezetése talán azt hitte, hogy a leendő amerikai vezetés egyfajta versenyre hívta ki őket a fenti bejelentéssel. Ugyanis új tervezetükben már több mint harmincmillió bevándorló befogadását tűzte ki célul. Természetesen teljes jogú állampolgársággal, sőt a lakhatási és szociális támogatások kánaánjának ígéretével téve még vonzóbbá a meghívót. Ha ez nem lenne elég, akkor ott van a mindenkinek alanyi jogon járó, munka nélkül is folyósítható alapjövedelem hagymázas ígérete. Csak csendben jegyzem meg, a harmincnégymilliós meghívotti szám pillanatok alatt a többszörösére fog duzzadni elfogadása esetén. Hiszen ezután jön majd a családegyesítés és vele újabb tízmilliók. Innentől már nem évtizedek, hanem csak öt-tíz év, és a muszlim népesség saját kezébe veszi a dolgok irányítását az új Európában.

Azokat az országokat, pártokat, politikusokat pedig, amelyek és akik ennek a démoni tervnek ellent mernek mondani, sürgősen meg akarják fegyelmezni. Sőt, ha nem értenek a szép szóból, meg kell büntetni őket. De ha ez sem lenne elég, akkor a renitens pártokat, politikusokat el kell távolítani a hatalomból. A módszerek és az eszközök változatosak, de egy tőről fakadnak.

Az elmúlt hetek Magyarországot érintő eseményeit érdemes ebben a koordináta-rendszerben elhelyezni. Az EU soros elnökségét betöltő Németország egyik napról a másikra új játékszabályokat talált ki az uniós támogatásokhoz és a közös hitelfelvétellel járó kifizetésekhez való hozzáféréshez. A régi-új varázsszó a jogállamiság. Jelentsen ez bármit is. Mivel nincs pontosan definiálva, elfogadva, jogszabályban rögzítve, ezért bármikor, bárkivel szemben bevethető ez a csodafegyver. De csak volt. Szerda estéig. A frissen tető alá hozott német–magyar–lengyel alku komoly politikai szakaszgyőzelem, ám még hátravannak az uniós döntéshozatali fórumok, amelyek a nagy nyári megállapodást egyszer már csúnyán elkaszálták. Az biztos, hogy a kötelező betelepítési kvóta és a genderpropaganda a hazai fronton vereséget szenvedett.

Ezzel az uniós kollektív öngyilkossági kísérlettel szemben harcol Magyarország és Lengyelország. Mivel az idő sürgeti a terv megrendelőit, ezért a „meggyőzés” eszközei is egyre radikálisabbakká válnak.

Így talán már jobban érthető, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kommandósai miért most kezdtek demonstratív akcióba Kárpátalján. Mivel az orosz kisebbséggel kapcsolatos befagyott konfliktussal nem tudnak, nem mernek mit kezdeni, ezért kisebb, könnyebb célpontot kerestek. A magyarok oktatási, nyelvhasználati jogainak csorbítása után a magyar kormánynak egy eszköze maradt: a NATO-csatlakozási tárgyalásaik megkezdésének blokkolása. Egyszerű, hatékony eszköz, de az európai és amerikai politikai elitet ebben az esetben furcsa módon nem érdekli a kisebbség jogainak védelme. Talán ha az ott élő magyarok bőrszíne más lenne. Az amerikai gazdasági, politikai és katonai érdekek alapján Ukrajna euroatlanti integrációja fontos cél. Hunter Biden – Joe Biden fia – ottani üzleti érdekeltségeiről is sokat olvashattunk. Az SZBU hirtelen elindított, demonstratív akciójának időzítése nem véletlen, üzenete világos: Magyarország ne akadályozza az ukrán ­NATO-csatlakozást, különben az ottani magyarok látják a kárát.

Hasonló „üzenetet” kapott a magyar kormány Brüsszelből is. Szájer József ügye nem egy véletlen rendőri intézkedés eredményeként pattant ki. A folyamatosan szivárogtatott információk, dezinformációk egyértelművé teszik, hogy a belga rendőrség pusztán megrendelést teljesített. Biztosra mentek. Az ehhez hasonló „bulik” rendszeresnek tekinthetők a multikulturális, nyitott, elfogadó, kozmopolita Brüsszelben. Ami eddig senkit sem zavart. Az, hogy hány ilyen összejövetelt dokumentáltak, hány résztvevőt zsaroltak meg, az más lapra tartozik. Most a vírus miatti kijárási tilalom jó apropót adott az akcióra. Látni kell, hogy ebben a műveletben nem Szájer József volt a valódi célpont. Ő pusztán eszköze volt a renitens magyarok megregulázásának. Illetve ez egyben figyelmeztető üzenet is volt. Ráadásul nemcsak nekünk, hanem a lengyeleknek is. Az ominózus buli szervezőjének kétes előélete, lengyel származása és nyilatkozatai mind-mind tudatosan kerülnek napvilágra.

A kárpátaljai és a brüsszeli üzeneteket így lehet értelmezni. Aki nem áll be a sorba, nem fogadja el az erősek akaratát, az így járhat. Szuverén államok demokratikusan megválasztott kormányait, vezetőit a XXI. században már nem nyers erővel, fegyverekkel kell fenyegetni. Sokkal „civilizáltabb” módon, a hibrid háború eszközeivel és módszereivel folyik a nyomásgyakorlás.

Már eddig is sokat hallottunk a hibrid háborúkról, de most Magyarország kormánya és miniszterelnöke került célkeresztbe. Ez a küzdelem nem a lövészárkokban, hanem a felszínen, a médiában és a politikában, míg a mélyben a titkosszolgálatok világában folyik. A következő szűk másfél évben a magyar szolgálatoknak mindent el kell követniük azért, hogy a ­2022-es választásokat a magyar szavazók döntsék el, ne manipulálhassák különféle külföldi érdekcsoportok. Ez a küzdelem már elkezdődött, most ízelítőt kaptunk belőle. Ajánlom mindenki figyelmébe az amerikai tengerészgyalogság egyik – filmekből is jól ismert – jelmondatát: Az utolsó könnyű nap tegnap volt!

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója