Idén már lesz növekedés

A 2022-es országgyűlési választásoknál a kulcsmomentum a gazdaság állapota lesz, egészen pontosan az, hogy a normalizálódás után lesz-e növekedés.

20200213 Budapest Fotó Bach Máte (BPM) Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A szirénhangokra csak kérdéssel lehet válaszolni: mit tehetett volna még a kormány? Vannak bizonyos kockázati keretei a költségvetési politikának – a kormány elment a falig, tovább nem lehet, miután előbb-utóbb vissza kell majd hozni a deficitet és az adósságot a normális, az uniós értékek alapján meghatározott szintre.

De nézzük, mi várható 2021-ben! Kilábalás biztos lesz, legfeljebb nem gyors visszapattanás, hanem a tavaly reméltnél lassabb. Fontos azonban hangsúlyozni a kockázatokat. A 2021-es előrejelzést talán minden korábbinál nagyobb bizonytalanság övezi. Nem látni még, hogy véget ér-e – és ha igen, hogyan ér véget – a vírushelyzet, valamint azt sem, hogy meddig lesznek korlátozások, mikor tud visszatérni a gazdaság a normális kerékvágásba. Közben a 2020-as évben rosszul teljesítő ágazatokat – turizmus, autóipar, belső fogyasztás – is helyzetbe kell hozni. Nagy kérdés az is, hogy az óesztendő mennyire okozott tartós károkat: konkrétan hány vállalkozás szűnt meg, s milyen ágazatok termékei vagy szolgáltatásai iránt lesz tartósan alacsonyabb vagy esetleg magasabb a kereslet. A piaci, a kutatói és a kormányzati várakozások a gazdasági növekedésben nem esnek távol egymástól: többnyire három-négy százalékos bővüléssel kalkulál mindenki. Ez azt is jelenti, hogy a 2019-es kibocsátási szintet 2021-ben még nem éri el a magyar gazdaság, arra 2022-ben lesz esély.

Ami jó hír: a prognózisok szerint a beruházások, az export és a fogyasztás is a növekedés irányába hathat idén. Mégis van hát biztató és fogódzó a makrogazdasági prognózisból. De mit érez ebből a kisember? Mindenekelőtt azt, hogy az átlagos fogyasztási szintbe tartozó tételek – kiskereskedelem, üzemanyag-vásárlás, kisvállalkozói szolgáltatások igénybevétele, esetleges éttermi költekezés és nyaralás –, a tavalyihoz képest növekedhetnek, ami jótékonyan hathat a GDP-re. Utóbbiaknál a visszaesést a múlt esztendőben a korlátozások, illetve az átalakuló szokások (home office) okozták, kisebb szerepe lehetett a vásárlóerő csökkenésének, ugyanis a munkanélküliség nem nőtt drasztikusan.

S ami talán a legfontosabb, hogy összességében a beruházásoknál a tavalyi évben visszaesés történt, amely részint forráshiányra, részint a gazdasági helyzet bizonytalanabbá válására vezethető vissza. Idén azonban a beruházások bővülésére lehet számítani, ha a gazdasági helyzet rendeződik, illetve az uniós források felhasználása is megfelelően halad. A kormány gazdaságpolitikáját kritizálóknak rossz hírünk van: idén már lesz növekedés. Igaz, tenni is kell érte. Amennyiben viszont ezen múlik a választás, a sok-sok felbukkanó kockázat ellenére sem kell megijedni. Csak vissza kell térni a gyökerekhez.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese