Karácsony abszolút alkalmatlan

A főpolgármester városvezetés helyett nemzetellenes politikát folytat.

Budapest, 2020. október 23. Karácsony Gergely fõpolgármester az 1956-os pesti nõk elõtt tisztelgõ arcképkiállítás megnyitóján az V. kerületi Városháza parkban 2020. október 23-án. MTI/Mónus Márton Fotó: Mónus Márton

Azóta követem kiemelt figyelemmel Karácsony Gergely működését, politikusi pályafutását, közéleti tevékenységét, amióta kijelentette, hogy jobban utálja a szocikat, mint a Fideszt. Ez persze nem zavarta abban, hogy pártja – a kimutathatatlan támogatottságú Párbeszéd – később közös listán induljon az MSZP-vel.

Az sem kerülte el a figyelmemet, hogy úgy nyilatkozott – nem éppen a fényes zuglói polgármesteri tevékenység, úgy is mondhatnánk, hogy ámokfutás után –, ha nem nyer a főpolgármesteri választáson, akkor Zuglóba nem mehet vissza, mert ott elássák. De sajnos elnyerte Tarlós Istvánnal szemben – a budapesti szavazók többségének támogatását élvezve – a főpolgármesteri posztot, s ezáltal egy megítélésem szerint abszolút alkalmatlan ember került egy abszolút alkalmassal szemben a főpolgármesteri székbe. Hogy miért szavaztak a fővárosbeliek inkább Karácsonyra, ennek elemzésébe nem kívánok belemenni. De annyit azért röviden megjegyeznék, hogy ennek legalább öt oka volt.

Az első, hogy a budapesti lakosság jelentős része inkább balliberális felfogású a nemzeti oldallal szemben, ezért igazából nem is Karácsonyra szavaztak, hanem Orbán Viktor, illetve a miniszterelnök kormánya ellen. A második, hogy a fiatal szavazók inkább egy fiatal, az ő értékrendjüket jobban felmutató, kiszolgáló embert preferáltak a 70 év feletti, bár kiváló szellemi és fizikai állapotban lévő Tarlóssal szemben. A harmadik ok az, hogy a kormányoldalon nem használták ki sokkal jobban az online teret, a korszerű kommunikáció eszközeit, messze-messze lemaradva a Karácsony mögött állók érdekérvényesítő képességétől. A negyedik, hogy nem került sor nyilvános (mondjuk a tévé által is közvetített) vitára Tarlós és Karácsony között, ugyanis egy ilyen vitában a napnál is világosabban kiderült volna Karácsony felkészületlensége, következetlensége, a főpolgármesteri posztra való alkalmatlansága. Az utolsó ok pedig – ez nyilvánvalóan reklámfogás volt, de vajon akik bedőltek ennek, azok később hogyan értelmezték? – az, hogy a választás előtt Karácsony számos felelőtlen ígéretet tett, s ezt a szavazók valószínűleg elhitték.

Csak az utóbbi kettővel kívánok foglalkozni. Kérdés: milyen ember az, aki megígér valamit, aztán amikor megtévesztéssel elnyeri a kívánt posztot, az ígéretét nem tartja be, sőt lényegében letagadja, elkeni, magyarázgatni próbálja a megmagyarázhatatlant? Az ilyen ember erkölcsi tartás nélküli – esetleg öntörvényű –, akitől a későbbiekben is csak hasonló dolgok, azaz nem teljesített ígéretek várhatók. Mi lett például a nyugdíjas szavazóknak beígért húszezer forintos fűtési támogatásból? Semmi. Még egy elnézést kérő mondat sem. Ugyanez a helyzet a hármas metró szerelvényeire ígért klímaberendezésekkel. Semmi nem lett belőlük. Ezek mellett még számos olyan ígéret volt, amely nem valósult meg.

Szabad-e az ilyen embernek hinni? Szabad-e az ilyen megbízhatatlan emberre egy fővárost rábízni? Úgy vélem, semmiképpen nem.

Karácsony óriási szereptévesztésben van. Számtalan főpolgármester-helyettese van, hihetetlenül nagyszámú, negyvenegy külső szakember segíti (persze nem ingyen!) a főpolgármesteri hivatalban zajló tevékenységet. Karácsony főpolgármesterként úgy gondolja, hogy az ország (a hátország, a lenézett vidék) van az általa vezetett fővárosért, azaz nem Magyarországnak van fővárosa, hanem Budapestnek van egy olyan háttérterülete, amelynek a feladata a fővárosi vezetés igényeinek a kiszolgálása.

Karácsonynak hiába ajánlotta fel a főpolgármesteri poszt elnyerését követően azonnal Orbán Viktor, hogy a kormány minden korábban megígért támogatást megad a fővárosnak. Nem: ő nem együttműködni kíván a kormánnyal, azaz jól kimunkált szakmai érvek alapján kérve támogatást, s ha kap, megköszönve azt, hanem ahol lehet, támadja, szapulja, valótlanságok tömegét állítva külföldön (brüsszeli iroda) és belföldön (plakátok) egyaránt.

Párhuzamban Szabó Tímeával, pártja társelnökével, aki abban a tévhitben szenved, hogy minden budapesti polgár az ő rikácsolásait, ferdítéseit és bődületes hazugságait igényli. Karácsony Gergely és Szabó Tímea – a zsák és a foltja.

Karácsony panaszkodásait és örökös siránkozásait, az ATV-ben látható halovány gyenge performanszait – például arról, hogy miért nincs jogosítványa – figyelemmel kísérve egyre negatívabb véleményem alakult ki arról az emberről, akitől én felelősségteljes munkát és viselkedést vártam el. Ezernyi olyan feladata van egy városvezetőnek, amit ha jól el akar látni, akkor szinte éjt nappallá téve kéne dolgoznia. Azaz én körültekintő szakmai munkát várnék el a főváros érdekében (és nem a már megkezdett építkezések blokkolását), főleg nem politikai lózungokat és politikai harcot a közvetlen uniós forrásokért, nem saját országa lejáratását. Mert sajnos Karácsony ezt teszi, nem tudok finomabban fogalmazni: nemzetellenes tevékenységet folytat.

Éjjel-nappal posztol az online térben. De mikor foglalkozik a város dolgaival?

Nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy félelmetesen felkészületlen (lásd a Lánchíd körüli felújítási huzavonát), s az általa mondottak gyakran köszönőviszonyban sincsenek a tényekkel. A korrupciótól bűzlő BKV-buszbeszerzés mellett a biztosítékot az vágta ki, amikor értesültem arról, hogy a fővárosban az útfelújításokra csak azokban a kerületekben kerül sor, amelyek nem fideszes vezetésűek. Ez olyan mérvű politikai diszkrimináció, olyan kirívó szakmaiatlanság, amire nem gondoltam volna, hogy sor kerülhet.

Az már csak hab a tortán, hogy Karácsony Gergely is hozsannázott Joe Biden elnök beiktatása kapcsán, s kifejezte azon véleményét, hogy milyen jó lenne, ha hamarosan Magyarországon is hallhatnánk egy hasonlóan szép és igaz beszédet. Értsd: igazi demokrata, genderharcos, migránsbarát politikus vezetné az országot a mai családbarát, mucsai, elmaradott, konzervatív, korszerűtlen, nacionalista, primitív, a kor igényeit mellőző, keresztény elveket valló kormánnyal szemben.

Karácsony Gergely nem látja a fától az erdőt. Fogalma sincs arról, hogy mi lenne a valódi feladata a főváros igazi és felkészült vezetőjeként. Pedig megkérdezhetné a korábbi főpolgármestert is, aki minden bizonnyal felvilágosítaná. De ő valószínűleg Demszky Gábort kérdezte meg s az ő tanácsai alapján tolja úgy a főváros szekerét, ahogy az a Demszky-érában is történt. Aztán kellett egy Tarlós István, akinek rendbe kellett tenni a főváros dolgait, korrigálva a korábbi vezetés számtalan hibáját.

Johann Wolfgang von Goethe mondta arra a kérdésre, hogy miként is jellemezhető az ember: Mensch ist unvollkommen, azaz az ember tökéletlen. Igen, ez jellemző Karácsony Gergelyre is. De ennyire?

A szerző egyetemi tanár