Fekete-Győr kalandjai Észak-Koreában

A nagy fantáziálás közepette a Momentum elnöke igazán elmagyarázhatná, hogyan gondolta ezt az eltiltós dolgot.

Fekete-Győr András eljátszott a gondolattal, hogy miniszterelnök lesz, és miközben elmerengett, számtalan szebbnél szebb dolog jutott eszébe, többek között az is, hogy a jelenlegi kormányt támogató újságírókat eltiltaná a foglalkozásuktól.

Persze csak egy rövid időre. Vagy hosszabbra. Ezt még nem bontotta ki, talán maga sem gondolta át, hogy is működne a komcsi-libsi cenzúra a gyakorlatban, de ami késik, nem múlik, Bandi hatalmas koponya, jó tanítvány, és mint a szivacs, úgy szívja magába azt a sok-sok mindent, amit mesterétől, Gyurcsánytól lesett el. De nem reked meg a vagyonelkobzásnál, nem olyan fából faragták, túl is tesz tanárán, hisz éhes, meg fiatal, a szemei is csak úgy csillognak a hatalom-, akarom mondani a tettvágytól, és mint azt láthatjuk, mer nagyot, sőt még nagyobbat álmodni.

De a nagy fantáziálás közepette azért a Momentum elnöke igazán elmagyarázhatná, hogyan gondolta ezt az eltiltós dolgot.

Például hogy mi után térhetnének vissza a szakmájuk gyakorlásához a jobboldali tollforgatók? Mert ugye azt semmi sem garantálja, hogy a szilenciumot követően is szeretni fogják a nagy szemkilövetőt és kis barátját, Fekete-Győrt.

Tehát fontos lenne létrehozni egy helyes, minden luxust nélkülöző átnevelőtábort, ahol változatos módszerekkel kínoznák az ideológiailag eltévedt kollégákat. Csak addig, amíg könnyek között szerelmet vallanának az összes ellenzéki politikusnak, és esküt tennének arra, hogy miután eltávoztak az intézményből, kizárólag olyan cikkeket írnának, mint a Telex és a 444 függetlenobjektív újságírózsenijei.

Aztán ugye ott van még az a kérdés is, hogy mire fel ez a randa diszkrimináció?

András, miért csak a jobboldal újságíróit szeretné eltiltani a hivatásuktól? Mert ott vannak az ellenzéki pénzből működtetett pártsajtó rendkívül nívós képviselői is, a Hírklikk, (MSZP), az Alfahír, az N1TV, a Zsúrpubi (Jobbik), valamint a Nyugati Fény (DK). Vagy mindnek a legalja, az Ezalényeg.hu.

Esetleg az ellenzéki propaganda jó propaganda?

A jobbikos propagandista finom, virágillatú propagandát ír?

A DK-s gyümölcs-, a szoci meg pézsmaillatút?

Az ellenzék pártsajtóját szereti András?

Azzal nincs gondja az ország Bandijának?

És a nyíltan ellenzéki, az ellenzéket támogató, Karácsony Gergelybe, Pikó Andrásba és a többi ellenzéki polgármesterbe szerelmes újságról és az ott dolgozó újságírókról még nem is beszéltünk (Telex, Index, 444, 24.hu, HVG).

Meg volt a Népszabadság is, amiről csak elhaló sóhajok kíséretében illik megemlékezni. A szakma csúcsaként tartották számon, a megszűnt lap újságírói ma is dolgoznak, pedig a napilap egyik tulajdonosa a szocialista párt alapítványa volt, és olyan csodálatos szoci–szadesz propagandát tolt, hogy öröm volt nézni. Velük mit tett volna a kis Lenin-fiú?

Mert azért jó lenne ezeket a kérdéseket idejében tisztázni. Mondjuk még 2022 előtt. Fegyőr fogja eldönteni egy személyben, hogy ki a propagandista? Vagy Gyurcsányt is bevonja, és esténként munka után kettecskén ráböknek egy cikkre, és kásás hangon elkurjantják magukat, hogy „Ezt a fickót is küldjük holnap az átnevelőtáborba!”. Esetleg lesznek amolyan függetlenobjektivitást (balliberálisságot) vizsgáló bizottságok?

Megannyi megválaszolandó kérdés lóg még a levegőben, amikre biztos kapunk egyszer a közeljövőben magyarázatot, de amíg ez megtörténik, tanulmányozzuk Észak-Koreát. Ott már megvalósult a fegyőri utópia.

A borítóképen: Apáti Bence

Forrás: Magyar Nemzet