A „független civil szervezeteknek” ugyanis mindig igazuk van, hiszen ők nemcsak függetlenek, hanem szakértők is. Ezek a szervezetek hálózatot alkotnak, melynek tagjai minden kérdésben ugyanazt az álláspontot képviselik. Így azt a látszatot keltik, mintha az általuk meghatározott szabályoktól való eltérés lenne a deviáns, aminek ellen kell szegülni. Ezt az eljárásukat nevezik ők szerényen „szakértelemnek”. Ezért a véleménynyilvánítás szabadságának hangoztatásával az elnyomott, üldözött „civil szervezetek” bármit híresztelhetnek a magyar kormányról, róluk viszont igazat sem szabad mondani, hiszen az ő civil feliratú piros szívecskéjük kizárólag a maradi, felvilágosulatlan polgárokért dobog.

Így amikor 2015-ben a Fidesz szóvivője többek között azt állította, hogy a Helsinki Bizottság a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesíti, a „független civil szervezet” rohant a bíróságra jó hírnevének megsértése ürügyén, a bíróság pedig egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte a kormánypártot. A bíróságon ugyanis az szokott kiderülni, hogy míg a „civil szervezetek” bármilyen ügyben következmények nélkül terjesztik a véleményüket, a kormánypártok tagjainak minden velük kapcsolatos megszólalása tényállításnak minősül, melyeket nyilvánvaló jellegük ellenére a bíróság szerint nem tudnak bizonyítani. Az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint azonban a korábbi civiltörvény – amely megkövetelte, hogy a külföldről támogatott NGO-k egy bizonyos összeg felett tüntessék fel, honnan kapnak pénzt – egyebek mellett azért sértette az európai jogot, mert akadályozta a tőke szabad áramlását, a civil szervezeteknek juttatott adomány ugyanis tőkének számít. Így az ítéletből levezethető, hogy az EUB szerint a Helsinki Bizottság mégis a spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesíti, hiszen a tőkének az a lényege, hogy befektetőjének hasznot hajtson, Soros György pedig maga dicsekedett spekuláns múltjával.

A mindenhez értő Helsinki Bizottság persze nem vette észre az ellentmondást, és tovább fújja, hogy lám, hazánkban üldözik a civileket, hiszen egyes „civil szervezetek” ahhoz fűződő érdeke, hogy ne tüntessék fel, kiknek a támogatásával hangolják a közvéleményt „reggel, éjjel meg este” a legitim magyar kormány ellen, sokkal fontosabb, mint az állam alkotmányos rendje vagy az átláthatósághoz fűződő érdek. Az „üldözött” Helsinki Bizottság szerint náluk és baráti szervezeteiknél már csak az LMBTQ-közösségek szenvednek többet.

A Soros-szervezetek független szakmai­ságának mítosza nemrég hivatalos formában is léket kapott. Grégor Puppinck, az Euró­pai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója ugyanis jelentést készített arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságán alkalmazott bírák honnan jöttek és milyen szervezetekkel álltak kapcsolatban. A jelentés szerint aggasztó, hogy több bíró korábban olyan szervezeteknél dolgozott, melyeket a Soros-alapítványok finanszíroznak, és ezért Puppinck szerint egy ideológia alapján látják el feladatukat.

Így az Európa Tanácsban is vizsgálat indult az EJEB függetlenségéről. Puppinck szerint az ENSZ emberi jogi „szakértői” között is jó néhányan vannak olyanok, akik nem a szakmai alapelveknek, hanem a tőke szabad áramlásának megfelelően tevékenykednek. Mindennek ellenére a gyermekek védelméről szóló szabályokkal kapcsolatban az aggódó szülők és a gyerekek érdekében fellépő, valódi civil szervezetek (például a CitizenGo) véleményét az EU intézményei teljesen negligálják, és a döntéseknél vagy a jogállamisági jelentések készítésénél a világnézetileg elfogult NGO-k „szakértelmére” támaszkodnak. Közben egyfolytában a demokráciáért aggódnak. Érdekes, hogy az érintett szülők véleményére csak az elnyomó, autokrata magyar kormány kíváncsi.

Az LMBTQ-szervezetek tavaly a Szent Koronát, Nagyboldogasszony és Szent István ünnepét is provokatív módon „beszivárványozták”. Ilyenkor persze nem számít a vallásos emberek érzékenysége, az csak a muszlim bevándorlók esetében fontos. Most pedig a magyar futballválogatottat próbálták alantas politikai játszmáik körébe rángatni. Ez mind nem baj, hiszen ezek a szervezetek ilyenkor csak alkotmányos szabadságjogai­kat gyakorolják. Aki viszont az LMBTQ-propaganda erőszakos nyomulása miatt tiltakozni mer, azt a „független civil szervezetek” a baloldallal kórusban azonnal homofóbnak, gyűlölködőnek bélyegzik, aki megtagadja az európai értékeket. Az UEFA pedig – szintén egy „civil szervezet” által szolgáltatott, „megdönthetetlen” bizonyítékok alapján – büntetést szab ki miattuk.

Manfred Weber szerint Európa a szabadság ígérete. Éppen ezért tűrhetetlen, hogy külföldről pénzelt politikai aktivisták a szabadságjogokra történő visszaélésszerű hivatkozással eltiporják a nekik ellentmondók szabadságát.

A szerző jogászprofesszor, egyetemi oktató

(Borítókép: Az Európa épület ülésterme. Fotó: MTI/EPA Pool/Piroschka van de Wouw)