Magyar Péter számomra, változatlanul, örökké, egy felejthetetlen, csodálatos dobos. Dobjon fel bárkit, akárkit elsőre a kereső. Erről ennyit. Mindeközben a magyarok vidáman streamingelnek. Szép szó ez, gazdagodtunk vele, lájkolom. Úgy nagyjából a Covid idején kaptak rá honfitársaim a streamingoldalak (ha szembejönne az érettségin, ezt egybe kell írni csakúgy, mint a streamingszolgáltatókat) böngészésére, de gyanúm szerint a szokások megváltozásában komoly szerepet játszhat a kábeltévések – fogalmazzunk így – rugalmatlansága is. Jelesül az, hogy bár a technikai feltételek adottak ahhoz, hogy magunk állítsunk össze magunknak csomagot az érdeklődési körünknek megfelelően, erre még sincs lehetőségünk,
vesszük, amit kapunk sok pénzért, hiába néznénk csupán néhány olyan adót, amelyekben legalább az értékesebb filmeket nem szabdalja szét a körömgomba, a hüvelyszárazság és egy indokolatlanul rikácsoló zöld színű féleszű a retardált macival.
Mindenesetre az új mániára szakosodott szervezetek élvezik a helyzetet, osztódással szaporodnak és egyediségre törekszenek. Ebből a szempontból a lengyel Chollima Front mindjárt a falig megy. Az az ötletük támadt ugyanis, hogy
létrehozzák a Shiwani TV-t, amely a lánglelkű megálmodók szándékai szerint az Észak-Koreában fogható programokat teszi elérhetővé az érdeklődőknek.
Ne gondoljuk, hogy nem lesz rá igény, a hülyeség ugyanis nem ismer határokat. És egy bizonyos tudatállapotban legalább olyan izgalmakat tartogat majd (a tervek szerint szeptembertől), mint az a csatorna, amelyiken egy időben egész éjjel egy kacsa totyogott balról jobbra, aztán meg vissza, hogy arról a kihívásról ne is beszéljünk, amikor egy másikon egy műkandallóban ropog a tűz folyamatosan és romantikusan.
Valószínűleg színes kínálattal szembesülhetünk, ha eljön végre a pillanat, a díszszemléktől a gyermekeknek szánt rakétakilövéseken és érdekfeszítő szappanoperákon át egészen addig a javaslatig, hogy Amerika menjen az anyjába.
A műélvezethez elég lesz leszurkolni havonta 7500 forintnak megfelelő összeget, és a világ bármely pontján máris zúdulhat a tudás bele a fejünkbe. Nyilván egy idő után némi felárért kifoghatunk egy jó kis kivégzést is, szigorúan tizennyolcas karikával. Már amennyiben nem csupán átverés az egész, mint annak idején a csehszlovák olajfaló.
Ám ha komolyan vesszük a tekintetüket a jövőbe szegező lengyeleket, rögtön lenne néhány aggályosnak tűnő mellékszál is. Jogi, nemzetbiztonsági (hadiállapot van, anyuka), meg ilyenek, de ez legyen az érintettek problémája, magam inkább az ízlésbelire mennék rá, anélkül, hogy rendőrséget állítanék köré, bár néha eljátszadozom a gondolattal.
Szóval semmi bajom az abszurddal, sőt! A legjobb tükör, amit tarthatunk mintegy a társadalom elé, különösen mostanság. És azt sem hiszem, hogy az észak-koreai propaganda megfertőzné a nyugati ifjúságot, bár ezzel az Iszlám Állam esetében azért kissé mellényúltam. De ott azért egy olyan kemény (és természetesen abszurd) diktatúra dühöng, hogy arról még nekünk, kik Kádár alatt puhultunk, a vége felé sem lehet a leghalványabb fogalmunk sem. Az itthon kényszeresen diktatúrázók el is ugorhatnának egy tanulmányútra, hogy a beszámolójukból hiteles képet kapjunk. Ha esetleg visszajönnek ugye.
Egy olyan valódi, eszelősök által irányított dinasztikus rezsimről beszélünk, amelynek alattvalói permanens agymosás közepette nagyrészt alultápláltak. Azt hiszem, így mondják finomkodva az éhezést és a nyomort. Ahol halálbüntetés jár azért, ha valaki el találna szunyókálni a túltáplált ember valamelyik érdekfeszítő beszéde alatt.
Ahol habozás nélkül börtönbe vetik azokat, akik nem porolják le időben a néhai Kim Ir Szen elnök portréját (vesd össze, „a császár őfelségét lesz…rták a legyek” – Svejk), amelynek ott kell lógnia minden háztartásban.
És hogy Monty Python-i magasságokba emelkedjünk, ha véletlenül kitörne egy lakástűz, a fotográfiát mentik ki legelőbb, csak utána az embereket, mivel ha nem így tennének, három generációra visszamenőleg megbüntetnék az egész családot. Szleng betiltva, bőrdzseki nyista, séró szabályozva. Ha a gyerek dél-koreainak öltözik, az nem farsangi mulatság, a szülők mennek a lágerbe. Börtön, munkatábor, halál doszt. Kivétel a legegyenlőbb állat. Így aztán nem vagyok benne biztos, hogy képes lennék felhőtlenül röhögni az ottani Szomszédok százkilencvenharmadik epizódján. Legfeljebb kínomban. Ráadásul ha okostévén nézném az adást, a Facebook azonnal leváltaná a megszokott automata tyúkóltolóajtó reklámokat úttörőnyakkendő-hirdetésekre.
Borítókép: Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Koreai Néphadseregben folyó kiképzést ellenőrzi 2024. március 15-én (Fotó: KCNA / AFP)
