George Floyd az Antifa mártírja

Megpróbálják a választásig fenntartani a társadalmi feszültséget, hogy ez ráégjen Trump elnökségére.

Washington, 2020. június 6. A Black Lives Matter (a Fekete életek számítanak) nevû mozgalom támogatói az afroamerikai George Floyd halála miatt tartott tiltakozó megmozduláson a washingtoni Lincoln-emlékmûnél 2020. június 6-án. MTI/AP/Alex Brandon Fotó: Alex Brandon

Napok óta lángokban áll Amerika több nagyvárosa. Az éjszakák a fosztogatóké és az olyan, őket feltüzelő baloldali anarchista csoportoké, mint az Antifa. Amerikában csak Soros-hadsereg néven emlegetik az eredetileg Németországban létrejött ultrabaloldali, csak a nevében antifasiszta szervezetet. Az Antifa az elmúlt évtizedekben szilárdan megvetette a lábát Amerikában, és a liberális Obama-kormánynak eszébe sem jutott figyeltetni a veszélyes, a Donald Trump által joggal „belső terrorszervezetté” nyilvánított hálózatot.

Az állami rendőrségek és a Homeland Security hamar rájött, hogy a tüntetéseket és megemlékezéseket erőszakra váltó hangadók az Antifa aktivistái. Őket és fizetett rendbontói­kat buszokkal szállították tüntetésről tüntetésre. A módszerük régi, évtizedek óta alkalmazzák például Berlinben május elsején. Kihasználják a tömeget, főleg az annak amúgy is rendbontásra hajlamos, akkor mát ittas és bedrogozott részét. Elég, ha az első követ vagy Molotov-koktélt az Antifa-aktivista dobja, a tömegdinamika pillanatok alatt követi az erőszakos viselkedésmintát, a legtöbben pedig bíznak a tömeg anonimitásában és így a büntetlenségben. A zavargásokon készített videófelvételeken is ez a taktika látható. A szervezettséget mutatja az is, hogy a zavargások helyszínére már előzőleg raklapszámra szállítottak téglákat. Ezeket a tüntetők persze fel is használták. A helyi rendőrségek ezt felfedezve most teherautószámra gyűjtik be a téglarakományokat, és a biztonsági kamerák felvételeit elemezve folyik a nyomozás a szállítók ellen.

Donald Trump már a hadsereg bevetését is fontolóra vette, mivel a helyi rendőrségek láthatóan nem képesek megbirkózni a zavargásokkal. Joe Biden demokrata elnökjelölt és a Soros György támogatását élvező baloldal politikai tőkét akar kovácsolni az esetből. Megpróbálják a novemberi választásig fenntartani a társadalmi feszültséget, hogy ez ráégjen Trump elnökségére. Az őrizetbe vett anarchistáknak baloldali, szintén Soroshoz köthető civil szervezetek nyújtanak jogsegélyt, és sok esetben még az óvadékot is kifizetik, hogy az aktivisták azonnal szabadlábra kerüljenek. Közben az FBI bejelentette, hogy nyomozni kezdett az Antifa zavargásokban betöltött szerepét illetően. Trump megválasztása után is az Antifa szította a feszültséget Amerika utcáin. Aktivistái zászlókat égettek és összevertek embereket, akik trumpos pólókat vagy baseballsapkákat viseltek. A baloldal nem riad vissza bűnözők bevetésétől sem, ha ez politikai érdekeit szolgálja.

A tüntetéssorozatot egy tragikus rendőri túlkapás indította el. Egy embertelen aktus egy kiszolgáltatott, megbilincselt emberrel szemben, ez tagadhatatlan. A biztonsági őri munkáját elvesztő férfi egy húszdolláros fedezet nélküli csekket akart beváltani, ami nem egy komoly bűncselekmény. Azonban Floyd­nak már volt összetűzése a törvénnyel, mivel végrehajtott egy fegyveres rablást, ami miatt több évet töltött börtönben. Talán ez és hatalmas termete volt a kiváltó ok, hogy miért jártak el vele brutálisan a kiérkező rendőrök.

A kezek hátrabilincselése jogos, mivel a gyanúsított így nem tud kárt tenni sem magában, sem az őt kísérő, illetve szállító rendőrökben. Viszont érthetetlen, hogy miért kellett Floydot a földre fektetni, hiszen be lehetett volna ültetni a járőrkocsiba és bevinni kihallgatásra. Főleg felfoghatatlan, hogy miért térdelt a rendőr a nyakára. Megnéztem minden fellelhető fotót és vi­deót, ám ezek sem adnak értelmet a rendőr „intézkedésének”. A megbilincselt férfi hallhatóan mondta a rendőrnek, hogy nem jut levegőhöz, ám az nem törődött a segélykéréssel. Vagy fulladás, vagy a nyaki verőér hosszas elszorítása okozhatta a halálát.

Itt még vannak kétségek; a család által felkért orvos szerint fulladás következett be, a másik patológus viszont nagyon magas koncentrátumban talált szintetikus drogokat Floyd szervezetében és egy szívkoszorúér-elváltozást is, az orvos szerint ezek a faktorok is hozzájárulhattak a halálához. Tetézi az eset súlyosságát, hogy a rendőrök nem próbálták meg újraéleszteni Floydot, amikor látták, hogy a férfi nincs magánál.

Tény viszont az is, hogy sok rendőrt gyilkolnak meg az Egyesült Államokban, és ezért egész más a fellépésük, mint egy átlag európai rendőrnek. Nem véletlenül viselnek golyóálló mellényt és van sokkal komolyabb felszerelésük, mint itteni kollégáiknak. A FBI-statisztika szerint 2018-ben ötvenöt rendőrt öltek meg az Egyesült Államokban. Lebontásban: ötvenkét férfit és három nőt, közülük negyvenhat fehér bőrű volt, hét afroamerikai és két hawaii. Közülük tizenegy rendőrt csaltak csapdába hamis vészhívással, azért, hogy orvul agyonlőhessék őket. Ezenfelül további ötvenegy rendőr vesztette életét balesetben, például üldözés közben. Ezért a rendőrök sokkal gyorsabban nyúlnak a lőfegyverhez, mivel saját és kollégáik életét gyakran csak lőfegyverrel tudják megvédeni. Az alkotmányosan biztosított fegyvertartás miatt szinte biztosak lehetnek benne, hogy a legtöbb elkövetőnél is van fegyver.

Meg kellene vizsgálni a rendőrképzést is, hogy rendelkeznek-e az iskolákból kikerülő rendőrök megfelelő pszicholó­giai felkészítéssel, ami elengedhetetlen a rendőri munkánál. A németországi képzésben nagyon belénk sulykolták, hogy mi egyenruhás polgárok vagyunk és a törvénynek szerzünk érvényt, nem pedig büntetünk, a szó rossz értelmében. Egyik oktatónk azt a tanácsot adta, hogy úgy vegyünk valakit őrizetbe, ahogy adott esetben elvárnánk, hogy velünk szemben is intézkedjenek.

Sok amerikai kollégám exkatona. Szolgáltak Irakban és Afganisztánban, részt vettek nagyon durva bevetéseken. Sokan végignézték bajtársaik halálát, és ez mély lelki sebeket hagyott bennük. Egy masszív rendőri akció is kiválthat egy eltúlzott reak­ciót olyan rendőrökből, akik poszttraumatikus stressz szindrómában szenvednek. Ezért is fontos lenne a veteránok alapos pszichológiai felkészítése a rendőri munkára, mielőtt szolgálatba állnak.

A szerző a Nézőpont Intézet elemzője