A francia elnök bejelentette, hogy beszüntetik azt a több évtizedes gyakorlatot, amely szerint iszlám országokból küldött és fizetett imámok tanítják a muzulmán hitű francia fiatalokat.
Évente háromszáz imám érkezett így az országba, akiknek jelentős része nem is beszélt franciául. Emmanuel Macron elnök kimondta, hogy a szeparatizmustól félti az országát, magyarul a no-go zónák önállósodásának jövőbeni lehetőségétől. A bejelentés apró szépséghibája, hogy a tiltás csak 2024-től lép majd életbe. Márpedig a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy négy év türelmi idő még rendelkezésre áll.
Ezt támasztja alá, hogy a minap kongói származású tüntetők felgyújtották a párizsi Gare de Lyon pályaudvart egy afrikai rapper koncertje miatt. A tűz okozta anyagi kárról szemérmesen hallgat a sajtó. Ahogy azt is csak mellékesen jegyezték meg, hogy innen indulnak a francia gyorsvasúti hálózat – a TGV – szerelvényei. Vagyis a gyújtogatók megbénították a francia vasút egyik stratégiai központját.
A holland titkosszolgálat egyik titkosított jelentését is kiszivárogtatták a napokban. Eszerint az ultrakonzervatív, szalafista imámok befolyása erősödik a muszlim fiatalok körében. Az elhárítás adatai szerint ezekből az iskolákból pénzadományokat is küldenek iszlamista terrorcsoportoknak. A jelentés nyilvánosságra kerülése után azonnal felfüggesztették ezeknek a központoknak az állami és önkormányzati finanszírozását. Eddig egyébként az sem zavarta a holland politikusokat, hogy az iskolákban elkülönítik a fiúkat és a lányokat.
Az osztrák belügyminisztérium közölte, hogy jelenleg hetvenkét dzsihadistáról tudnak, akik a Közel-Keletről tértek vissza Ausztriába. Ezek közül mindössze huszonhatnak van osztrák állampolgársága. A többiekről nem tudni, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban. Az osztrák lapok szerint azonban a visszatért harcosok száma ennél jóval magasabb.
A megfigyelésük igen nagy anyagi és szakmai terhet ró az osztrák szolgálatokra. A svéd sajtóban megjelent hírek szerint csak Stockholmban harminckét bűnbanda működik, amelyeket kizárólag külföldiek vezetnek. Közülük tizenhét Európán kívül született, tizenöt pedig migrációs háttérrel rendelkezik. Eszerint legalább az egyik szülője Afrikából vagy a Közel-Keletről származik. Ennek ellenére a svéd miniszterelnök szerint az egyre romló közbiztonsági adatok és a migráció között nincs összefüggés.
Németországban hamisított tartózkodási engedélyekkel üzletelt egy bűnözői csoport. Vezetőjük egy bosnyák származású személy volt, aki a berlini önkormányzat dolgozójaként jutott a biankó tartózkodási engedélyekhez, amiket illegális migránsoknak adtak el.
A bűncselekmény biztonsági aspektusa rémisztő. Akinek pénze van, az mindenféle kontroll nélkül szerezhet papírokat, mindegy, hogy terrorista vagy csak egyszerű bűnöző. Szintén Németországban történt a közelmúltban egy szélsőjobboldali motivációjú támadás, amiben tizenegy ember halt meg, köztük a támadó és édesanyja is.
Mindezek mellett a legsúlyosabb hír természetesen az, hogy Törökország szabad utat adott az országában tartózkodó migránsoknak Európa felé. Ez a török lépés sajnos már hónapok óta várható volt. Ugyanis az EU–török megállapodás anyagi részét csak részben teljesítette az unió. Továbbá a török katonai beavatkozást sem támogatta Szíriában.
Mivel a szír kormány és orosz támogatóik a törökök biztonsági és regionális hatalmi érdekeiket fenyegetik, ezért húzta elő Erdoğan elnök a migránskártyát. Mivel igen jelentős érv a több millió migráns elindítása Európa felé, ezért most mintegy utolsó figyelmeztetésként útnak eresztett több tízezer embert. Látható, hogy már ez a nagyságrendű tömeg is nagyon komoly kihívás elé állítja Görögországot és Bulgáriát. Márpedig ha ezen a két országon átjutnak, akkor a Balkánon át a magyar és horvát határ lesz az egyedüli védvonal Nyugat-Európa felé.
Mindeközben az Egyesült Államok az elmúlt huszonöt év legnagyobb európai hadgyakorlatát tartja Lengyelországban és a Baltikumban. Összesen 37 ezer katonát és 13 ezer harci eszközt dobnak át a tengerentúlról, illetve Nyugat-Európából. Nyilvánvaló, hogy az üzenet Oroszországnak szól. Az unió területén folyó hadgyakorlat a nagyhatalmak közti vetélkedés egy újabb szintjét jelenti. Ezalatt a britek kiválása után Németország mint vezető hatalom belpolitikailag instabil helyzetben van. Merkel kancellár utódlásáért folyik a harc a kormánypárton belül. Ha ez még nem lenne elég, a koronavírus terjedése és a vele járó pánik tovább gyengíti a földrészünket.
Az instabil, önnön sorsát már egyre kevésbé befolyásolni képes Nyugat-Európához viszonyítva Magyarország és a visegrádi négyek a stabilitás, a béke szigetének tűnnek. De nem szabad, hogy ez a gazdasági, politikai és biztonsági helyzet elhitesse velünk, hogy ez már mindig így marad. Ahogy ez a furcsa járvány is elért bennünket, úgy a migráció újabb hullámai is napok alatt megjelenhetnek a déli határaink mentén.
Könnyen a Nyugat-Európában erősödő iszlám radikalizmus célkeresztjébe kerülhetünk, ha továbbra is azt látják, hogy hittestvéreiket mi nem engedjük át az „ígéret földjére”. Amíg az unió a következő költségvetési ciklus pénzügyi forrásainak elosztásáról úgy vitatkozik, mintha a világ nem recsegne-ropogna körülötte, addig a helyzet gyors javulását aligha várhatjuk.
Ezért a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a gazdaságvédelmi lépések, a Magyar Honvédség dinamikus fejlesztése, a hibrid háborús belső bomlasztás, a destabilizálás elleni küzdelem nem pánikkeltés, nem kormánypropaganda.
Hanem a mindennapok valósága. Ha teljes mértékben nem is tehetjük immunissá az országunkat minden járvánnyal szemben, de a hatékony védekezés eszközrendszerét hosszú távra biztosítani kell. Mert a kockázatok nem küszöbölhetők ki egyetlen csodaoltással sem. Sajnos.
A szerző biztonságpolitikai tanácsadó
