Polgári Magyarországot építünk

Megvan minden alap ahhoz, hogy a kormány egy markáns és a ballibeket ellenpontozó koncepciót tárjon a közvélemény elé, ami akár el is döntheti a 2022-es választásokat.

Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI

Mégis, mi lehetne egy fejlődő, emelkedő ország lakosainak a legvonzóbb célkitűzés, mint hogy egyre többen a középosztályba s az arra jellemző életvitelbe kerülhetnek bele, lassan-lassan közelítve az osztrák életszínvonalhoz? Ez a lehetőség azt a korosztályt különösen megmozgathatja, amely már családot alapított és szeretne európai színvonalon élni, és nem Londonban vagy Hamburgban, hanem itt, Magyarországon.

Másodszor, a 2022-ig meghatározó tematikák kapcsán azt emelném ki, hogy a migráció témája nyilvánvalóan terítéken marad, mert maga a kérdés nem szűnik meg, sőt alakulhat úgy is a helyzet Afrikában, a Közel-Keleten és Törökországban, hogy újra ez válik kardinális és sorsunkat meghatározó kérdéssé. Ebben az esetben újra ez a téma válhat meghatározóvá, s ha így lesz, akkor a kormánynak és a pártszövetségnek helyzeti előnye van, hiszen ugyanazt kell folytatnia, ami eddig is sikeres volt: egy következetes határvédő, bevándorlásellenes politikát.

Azonban elképzelhető, hogy óhatatlanul más témák kerülnek előtérbe, s már most jól látjuk, hogy ez a „más” a klímavédelem, tágabban a környezetvédelem, a zöldtematika. A balliberális tábor felmérte, hogy a migráció terén részleges visszavonulót kell fújnia, mert még Nyugat-Európában is ellenérzéseket vált ki a lakosság körében a politikai iszlám és a terrorizmus, a párhuzamos társadalmak kialakulása, a mindennapok nyugalmának megszűnése. Viszont a kezdeményezést újra magukhoz akarják ragadni, ezért erősítették fel Európában és a világon a zöldtematikát, ezért küldték a csatatérre Greta Thunberget és a Péntekek a jövőért mozgalmat, ezt szorgalmazza a globális elit és az uniós balliberális körök, élükön a klímavédővé átvedlett Frans Timmermans bizottsági alelnökkel.

Mi lehet erre a válasz? Semmiképpen sem az elutasítás, hanem a kesztyű felvétele, már csak azért is, mert ez esetben valós és ténylegesen globális problémáról van szó. Könnyen lehet, hogy a klímavédelem, illetve a radikális ballibek részéről a klímahisztéria – hogy egy Cseh Tamás-dalból idézzek – „ráteríti rohadt kis zöld takaróját” a 2022-es választásokra Magyarországon is. Nem lehet és nem is kell ezt elkerülni, hanem a nemzeti-polgári oldalnak ki kell dolgoznia a maga szuverén, a balliberális hisztériakeltőktől alapjai­ban eltérő válaszát, amelynek éppen azért kell mérsékeltnek és megfontoltnak lennie, mert a másik oldalé túlzottan és szélsőségesen radikális. (Ebből a szempontból ajánlom mindenkinek a neves konzervatív filozófus, Roger Scruton Zöldfilozófia című könyvét olvasásra.)

A keresztény-nemzeti gondolkodástól soha nem állt távol a teremtett világ, a természet védelme; megvan minden alap ahhoz, hogy a kormány egy markáns és a ballibeket ellenpontozó koncepciót tárjon a közvélemény elé, ami akár el is döntheti a választásokat, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalok százezrei vesznek majd részt 2022-ben a választásokon és adják le voksukat úgy, hogy leginkább a klímavédelem szempontjából mérlegelik majd a döntésüket.

S máris a harmadik szempontnál vagyunk: a nemzeti tábor választói bázisa lassan bár, de idősödik, ezzel szemben két új generáció jól láthatóan berobbant a politikába 2019 őszén. Nem kerülhető meg, hogy a hagyományos választói bázist megtartva – erről szólt az első pontom – fél fordulattal az új választói generációk felé kell fordulni. Ez kulcskérdéssé vált, méghozzá a fentiek alapján két okból is: egyrészt azért, mert több százezer új, aktív szavazó jelent meg, másrészt mert ezeknek az új szavazóknak a tematikája, a klímavédelem válik az egyik legfontosabb kérdéssé a következő években.

De itt felmerül a kérdés: vajon tud-e még az ötvenes, a hatvanas vagy még idősebb politikus a húsz-harmincasokhoz szólni? Lehet-e még releváns számukra az, amit mond? Válaszul két példát említek, egyet jobbról, egyet balról: II. János Pál pápáét, illetve Bernie Sanders demokrata szenátorét. II. János Pál pápáért még nyolcvanéves kora felett is rajongtak a fiatalok, és tömegek vették körül, míg – bár ez már kissé morbid jelenség, de tény – a szocialista nézeteket valló, lassan nyolcvanéves Sandersért rengeteg baloldali fiatal lelkesedik Amerikában. Hogy mi a titkuk? Egyszerű. Hitelesek vagy még ennél is több: azonosak azzal, amit mondanak és gondolnak, és ez, függetlenül a kortól, hat a fiatalokra. Ennyi és nem több, amire szükség van.

Végül negyedszer: a kommunikációs technikákat (internet, közösségi oldalak stb.) tudatosan alkalmazni kell, tehát ebben az értelemben a kommunikációt valóban meg kell fiatalítani. Ez is kulcskérdés. S újra be kell csöngetni az ajtókon, és beszélgetni kell az emberekkel, a választókkal.

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója