Eurós kétségek

Még hivatalba sem lépett jogászvégzettségű új pénzügyminiszterünk, máris zűr keletkezett a gazdaságban. Ennek oka: Draskovics Tibor melegebb éghajlatról azt üzente, hogy felül kell vizsgálni az euró bevezetésének céldátumát. A vitatható múltú, posztját csak februárban elfoglaló miniszter így több legyet is ütött egy csapásra: nekitámadt a 2008-as euró bevezetéséről szóló politikai és gazdasági konszenzusnak, s egyúttal a külföldi befektetőket is elriasztotta.

2004. 01. 10. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

De menjünk kicsit vissza az időben. László Csaba menesztését a héten napvilágra került magas költségvetési deficittel indokolta Medgyessy Péter, aki egyben meg is bízta hű fegyverhordozóját a pénzügyi tárca irányításával. A kormányfő – hogy pontosan idézzük a történteket – arra kérte a leendő minisztert: gondolja át, miként is hat az államháztartás nem túl fényes helyzete az euró 2008-as bevezetésére. Ismét megjegyezzük, hogy az eurózónához csatlakozás céldátumáról tavaly nyáron nemzeti konszenzus született Magyarországon.

Persze nem árt azt sem tisztázni: hazánk májustól automatikusan a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) tagja lesz, az euró meghonosítása tehát kötelezettségünkké válik. Ennek azonban szigorú kritériumai vannak: a drabális költségvetési hiány lefaragása és a felszökött infláció leszorítása. Hogy mindez megvalósuljon, erőteljes növekedésre, a versenyképesség javítására, az ellátórendszerek átalakítására és új munkahelyekre lenne szükség.

Noha az Orbán-kormány idején a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére 2006 vagy 2007 sem tűnt irreálisnak, a parlamenti pártok az egy-két éves csúszást még elfogadhatónak tartották. A piac és a befektetők pedig nyugtázták, hogy uniós csatlakozásunk éve ugyan 2004, de Magyarországnak meg kell tanulnia az előszobázást egy pénzügyi struktúrában. (A teljes átállás előtt tudniillik a forint árfolyamának az ERM–2 rendszerben kell mozognia, mert valutánk középárfolyama az euróéhoz képest nem ingadozhat 15 százaléknál jobban.)

Alapkérdés, mi is húzódik a draskovicsi kommunikáció s annak végkifejlete, az euróbevezetés immár tényként is elkönyvelhető elcsúsztatása mögött? Kinek áll ez érdekében? Egyszerű a válasz: a közös uniós fizetőeszközre áttérés kitolása csak a bankoknak és a hitelintézeteknek lesz kedvező, továbbá a Medgyessy-kormánynak. S hogy miért?

1. A várható pénz- és tőkepiaci folyamatok valószínűsítik, hogy a legnagyobb kihívással a bankoknak kell szembenézniük: nekik a technikai átállás kiadásai mellett a szervezeti alkalmazkodás és az üzleti stratégiák módosításának költségeit is viselniük kell. Feltételezhető, hogy az MSZP a 2006-os választások megnyerése céljából így kíván gesztust tenni a pénzügyi világnak, amely rendkívüli hitelekkel finanszírozhatja majd a baloldaltól már megszokott esztelen osztogatást.

2. A Medgyessy-kormánynak azért üzlet az euró bevezetésének elhalasztása, mert 2005-ben és 2006-ban lehetősége adódna az uniós korlát nélküli költekezésre. (Az eurózónában tudniillik be kell tartani a költségvetési deficittel kapcsolatos előírásokat.) Így fittyet hányva az ország jövőjére, a hatalom birtokosai politikai okokból felpörgethetik a központi kiadásokat.

Noha Draskovics még haza sem tért a vakációjáról, Magyarország új pénzügyi vezetése iránt néhány nap leforgása alatt mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban megingott a bizalom; a forint árfolyama (ismét) zuhan, s elemzők, nemzetközi befektetők a tavalyi pénzügyi káoszhoz hasonlítják a helyzetet. Sajnos ez nem meglepő: Magyarország számára ugyanis a költségvetés fellazítása, az euróra átállás elcsúsztatása súlyos károkat okoz. Akár euróban, akár forintban számoljuk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.