Breivik nagy napja

Huszonegy évre kerül rács mögé Anders Behring Breivik, az utoyai mészáros, Norvégia jelenleg legismertebb embere, mert összesen 77 embert megölt és mintegy 240-et megsebesített. „Most legalább egy ideig nem hallunk majd róla!” – sóhajtott fel az ítélethirdetés után egy apa, akinek lánya halt meg az ifjúsági táborban. Csakhogy Per Balch Sorensennek nincs igaza.

Akárhogy is csűrjük-csavarjuk a helyzetet, itt Breivik nyert. Bebizonyosodott, hogy nem bolond, gyilkosságait tudatosan, célzottan követte el, s egy pillanatra sem tört meg. Mindig futotta neki egy mosolyra, beteges érvelését előadhatta, kisebb követői csoportja is akadt. A 33 éves férfi számára a 21 év pedig nem élve eltemetés, hiszen Norvégia demokrácia, így kap majd papírt, ceruzát, számítógépet. Írhat majd egy-két könyvet, amelyet persze meg is vesz majd minden borzongani vágyó, talán regényt is kiad álnéven, s időnként kriminalisztika és pszichológia szakos hallgatók csoportjaival fog beszélni az életéről. Később ezt a 21 évet meghosszabbíthatják ugyan, ha egy testület úgy dönt, Breivik még mindig veszélyt jelent a társadalomra. Ne feledjük el, a gyilkosról két pszichológiai szakvélemény született, az egyik szerint bolond, a másik szerint nem. Pszichológus legyen a talpán, aki 2033-ban meg tudja állapítani, hogy a legendás börtönlakó vajon még mindig gyilkolni akar-e!

Volt Norvégiában 1993-ban egy szörnyű bűneset, Varg Vikernes metálzenész gyújtott fel több ókeresztény templomot, s megölte zenésztársát. Tetteiért 21 évet kapott. A börtönben adtak neki egy szintetizátort, amelyen két albumot is összeeszkábált. A Burzum név alatt kiadott albumok igazi csemegének számítanak a sátánista metált kedvelők körében. Vikernes egyszer ugyan megszökött a börtönből, de 16 év után mégis jó magaviseletért kiengedték. Ma egy tanyán él békés családapaként. Vikernesről, aki ugyancsak a régi Norvégia felébredéséről, alsóbb rendű fajokról, a vallás ártalmasságáról beszélt, hirtelen kijelentették, nyilván náci, így betuszkolták abba a skatulyába, amelyben most együtt ül Breivikkel és Vidkun Quislinggel, meg egy csomó, zavart gondolkodású személlyel. Mert így nagyon könnyű, egyszerű az élet, a Norvégiában ülő és futkosó gyilkosok motivációját elintézni azzal, hogy nácik. Pedig ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Hogy Breivik képes volt végrehajtani a mészárlást, azt jelzi, az ország rendfenntartói egyszerűen el se tudják képzelni, hogy valaki ilyen szörnyűségre vetemedjen. Az pedig további aggodalomra ad okot, hogy most büszkén mondják, a gyilkosságok óta sem változott meg az ország karaktere, ugyanolyan demokratikus és nyitott, mint eddig. Ez a nyitottság és demokrácia szülte Anders Behring Breiviket is. Bizony, a demokrácia nem varázsszer, azt meg kell tölteni értelemmel és értékekkel, mindenütt, nehogy félni kelljen mondjuk az agárdi popstrandon, hogy bejön egy ideológiailag felkészült szörny, és szétcsap az eddások között.

Breivikek mindenhol élnek. Nem feltétlenül nácikról vagy Vikernes-féle pogányokról van szó, hiszen a híressé vált, borzasztó hosszú Breivik-dolgozat nem egy kikristályosodott ideológiát ír le, hanem egy innen-onnan összegyűjtött saláta, amelyben megtalálható szélsőbaloldali és szélsőjobboldali elem egyaránt. Vannak elegen olyanok, akik soha nem emelnének kezet másokra, de az eszmével alapvetően egyetértenek. Nem, nemcsak a nácik, hanem az olyan neokonzervatívok, akik faji alapon utasítják el az arabokat, eredendően jogosnak tartják a közel-keleti háborúkat, s Irán lakosságát genetikailag fanatikusnak képzelik el.

Pedig minden ember a testvérünk.