A fönti leleményekhez hasonló telitalálat a legújabb baloldali jelszó, az „Együtt 2014!”. Mögötte áll az összes, ma még fabatkát sem, holnap azonban aranyat érő baloldali forgács. Szigetvári Viktor, a Bajnai által alapított Haza és Haladás Alapítvány alelnöke, korábban az MSZP píárosa megnyugtatott mindenkit, hogy „az Együtt 2014 nem akarja kannibalizálni a pártok szavazóit”. Jó hír ez nekünk. Emberhúst már úgyis régen evett a polgári oldal. Még azt is mondta a Medgyessynek, Gyurcsánynak, Bajnainak egyaránt dolgozó kommunikációs guru, hogy a jelenlegi helyzetben az együttműködő szervezetek „szokják egymás szagát”. Ez dicséretes cél. És nem lesz könnyű.
Ne foglalkozzunk most azzal, hogy az „Együtt 2014!” jelszót olyanok harsogják, akiknek nagyjából nulla egész milla ezrelék esélyük van 2014-ben választást nyerni. Mindössze a jelszó tartalmán tűnődjünk el. Olyat már hallottam, hogy „Együtt Magyarországért”, vagy „Együtt a jövőért”, esetleg „Együtt hazánk fölemelkedéséért”, a vérmesebb természetűek esetleg kísérletezhetnének az „Együtt az unió megújításáért!”, de hogy „Együtt 2014!”? Ennél lagymatagabb és semmitmondóbb buzdítással még nem találkoztam. Mire lelkesít ez? Hogy másfél éven belül nem kell világvégére számítani? Ez a jelszó ugyanis tartalmilag maximum egy jó szilveszteri bulit ígér. Gyertek föl, hozzatok bort, sört, pezsgőt, belevaló pasikat, dögös csajokat, Áder Jani újévi beszédére garantáltan tökrészegek leszünk, de sebaj, megyünk „együtt 2014-be!”
Aztán majd reggel kijózanodunk.
Csak hát ez nem egy tizennégy hónap múlva esedékes szilveszteri bulira felhívás, hanem a romokban lévő hazai baloldal üzenete. Kihez? Ez nem lehet kérdés. Hát „Mindenkihez!” (A semmitmondásnak is megvannak a maga hagyományai.) Érdemes megnézni Kun Béla kiáltványát: legfölül, csupa nagybetűvel a „Mindenkihez!” szerepel, de alább már megneveztetik a dolog a maga pőreségében: „Mindenkihez: kiáltvány a hatalomátvételről.” Mert a baloldalon erről szól minden: a hataloméhségről. Teljesen mindegy, hogy a kormány mit akar, miért küzd, mit tett, vannak-e eredményei, s hogy végül is egy közösség sorsa van a kezükbe téve. Ezek lényegtelen, semmi dolgok. Kun Béla pontosíthatta volna kiáltványát ekképpen: „Mindenkihez! Együtt 1920!” Tizenkilenc tavaszán ez még minimálprogramnak tűnt volna a karnyújtásnyira lévő világkommunizmushoz képest, de nyár végén már hűvös szelek fúttak. Pedig ha Kun Béla időben észbe kap, és „Együtt 1920!” jelszóval agitál, ott tolongott volna mögötte egész Magyarország, leszámítva persze a Lenin-fiúk által fölakasztottakat.
Most akkor miért kell együtt menetelni 2014-be? A baloldalnak azért, hogy „szokják egymás szagát”. De nekünk? Megvan! 2014-ben éppen centenáriuma lesz a Szigorúan ellenőrzött vonatok nagyszerű írójának, Bohumil Hrabalnak. S mire elérkezik a választás, mindannyian eljutunk odáig, amit ő ilyen egyszerűen fogalmazott meg: „Szeretem hátulról nézni a bekapcsolt tévét.”
Istenem, csak megérjük.
