Kétezer település tartozását teljes egészében, a többiekét pedig 40–70 százalékban. Óriási tehertől szabadultak meg az önkormányzatok, elejét vették egy esetleges csődhullámnak, és még a rigorózus banki elemzők szerint is megnyugtatóan rendeződhet „egy hosszú évek óta égető probléma”. Nem kerülnek veszélybe a közszolgáltatások, biztosan lesz ivóvízellátás, közvilágítás, működhetnek az óvodák, bölcsődék – egyszóval az önkormányzatok teljesíthetik a kötelező feladataikat.
Azért kellett mentőövet dobni a városoknak, falvaknak, mert a hosszú évek óta maguk előtt görgetett adóssághalmaz sokakat szinte már maga alá temetett, és a legnagyobb bajban lévőknek előbb-utóbb választaniuk kellett az adósságtörlesztés és a csőd között. Nyomós oka van annak, hogy az MSZP most ilyen sajátosan értelmezi a városok, falvak kimenekítését az adósságcsapdából. Elsősorban azért, mert először kelepcébe kellett jutniuk.
Nem is akármikor; 2003 és 2010 között, amikor az MSZP– SZDSZ-kabinetek nem adták oda a választási ígéretekben szereplő béremelések fedezetét, majd két hullámban hatalmas összegeket vontak el az önkormányzatoktól. A legnagyobb tételt, közel 120 milliárdot éppen Bajnai Gordon, a Gyurcsány-kabinet korábbi önkormányzati és fejlesztési minisztere vette el az akkor már napi gondokkal küzdő településektől. Érthető, hogy erre már nem szívesen emlékszik senki az utódpárt prominensei közül.
Pedig a 2010-es választások előtt már mindenki tudta, hogy nagy a baj. Az önkormányzatok adóssága ekkor már meghaladta az 1100 milliárd forintot, amelynek jelentős részét ráadásul devizában vették fel, holott forintban jelentkezik minden adóbevételük. Itt érdemes kitérni arra, hogy egyetlen felelőtlen polgármester sem kaphat felmentést a közvagyon hanyag kezelése miatt. Egyetlen rosszul gazdálkodó településvezető sem hiheti azt, hogy a hét végén bejelentett konszolidációval megúszhatja a felelősségre vonást: a kormány nem őket, hanem a települések lakosságát mentette ki az adósságcsapdából.
A lépés elkerülhetetlen volt. A települések a korábbi adósságuk miatt nem kaptak hitelt a bankoktól az uniós támogatásokhoz szükséges önrészre, vagy ha igen, akkor már csak szinte uzsorakamatra. Emellett azért kellett létrehozni a kormányzati önerőalapot, hogy egyetlen eurócent uniós forrás se maradjon Brüsszelben a települések pénzhiánya miatt, hogy ne akadjanak el a fejlesztések. És az az MSZP, amelyik most kritizálja az adósságátvállalást, amelyik nyolc éven át tudatosan segített előidézni ezt a katasztrofális helyzetet, most azt állítja, hogy „csak az ő programja lehetőség a kilábalásra” Ezért karolták fel a milliárdos néptribun Bajnai Gordont, Gyurcsány Ferenc egykori önkormányzati, gazdasági és fejlesztési miniszterét csakúgy, mint a 43 évesen nyugdíjat követelő moszkovita bohócforradalmárt, Kónya Pétert, és a drogok liberalizációjáért küzdő kendermagos Juhász Pétert.
A tegnapi bulvárlapokban önmagát sajnáltató és a települések adósságáról sunyin hallgató Bajnai hozzá nem értő üzletemberként és miniszterként is maradandót alkotott: adósságát sokunknak sokáig kell nyögnünk. A kabinet számításai szerint az átvállalt önkormányzati adósságterhet még vagy tíz évig törleszthetjük.
Együtt. 2014 után is.
