Patkány és Menyét

A légy zümmögését is hallani lehetett, amikor 1999-ben egy februári napon Vladimír Mitro, a szlovák titkosszolgálat (SIS) első embere szólásra emelkedett, hogy megtartsa beszámolóját.

Az Ivan Lexát váltó vezető zárt ülésen előadott beszámolójában lerántotta a leplet a Meciar-érában elkövetett törvénytelenségekről, illegális akciókról. A később nyilvánosságra került jelentés tényként közölte, hogy a SIS szoros kapcsolatban állt a szlovák alvilággal, és még attól sem riadt vissza, hogy fegyverekkel lásson el egyes szervezett bűnözői csoportokat. Mitro Magyarország vonatkozásában kitért arra, hogy a SIS által indított Omega-akcióval hazánk NATO-csatlakozását kívánták késleltetni. Az akkori szlovák titkosszolgálat nem válogatott az eszközökben. A vizsgálat megállapította, a Fidesz és FKGP irodái és politikusaik lakásai ellen végrehajtott támadásokat a SIS közreműködésével követhették el.

Szlovák szakértők Jozef Rohácot is azon alvilági figurák közé sorolják, akik kapcsolatban álltak a SIS-szel. Feltételezésük szerint Rohác a titkosszolgálatnak köszönheti, hogy az államfő amnesztiájával kiszabadulhatott a börtönből. A szlovák férfit azért ítélték el, mert elrabolta az akkori egészségügyi miniszterhelyettest, akit túszként akart használni ahhoz, hogy Ausztriába szökhessen. A határon azonban lebukott.

Mint köztudott, Jozef Rohácot számos, Magyarországon végrehajtott leszámolásos bűncselekménnyel is összefüggésbe hozták. Az alvilágban Patkánynak nevezett férfit Fenyő János meggyilkolása ügyében adták ki hazánknak a szlovák hatóságok. Nemrégiben azonban kiderült, hogy a magyar szervek a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében is kezdeményezték Rohác kiadatását. A nyomozók szerint ő hajtotta végre a bűncselekményt, amelyre a gyanú szerint a magyar alvilágban Menyétnek nevezett Portik Tamás adott megbízást.

Portik – csakúgy mint Rohác – jelenleg előzetes letartóztatásban van. Az olajos bűncselekményekkel döbbenetes vagyont felhalmozó és ezáltal a hazai éjszakai életben meghatározó befolyást szerző férfit budai villájában vették őrizetbe a kommandósok. Az Energol Rt. volt igazgatóját évekkel ezelőtt börtönbüntetésre ítélték, ám az elévülési idő lejártáig szökésben volt. Anyósa szerint ebben az időszakban folyamatosan képezte magát, a Nemzetbiztonsági Hivatalból hoztak ki neki különféle, bolti forgalomba nem kerülő szakkönyveket. Azt, hogy Portik pontosan miféle kapcsolatban állt a titkosszolgálattal, nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában milyen választ kapott a fideszes Kocsis Máté, amikor azt tudakolta az elhárítás vezetőjétől, hogy Portik Tamás találkozott-e Laborc Sándorral, az NBH korábbi főigazgatójával.

Tény ugyanakkor, hogy az MSZP-ben hatalmas vihart kavart egy névtelen, a világhálón 2009-ben közzétett Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőnek írt nyílt levél. A szocialisták nemzetbiztonsági szakértői vizsgálták a dokumentum keletkezésének körülményeit, és komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy kiderítsék, ki írhatta a levelet. A Heti Válasz akkor hosszasan elemezte a dokumentumot, amelynek főbb állításai, jóslatai sorra valósultak meg. A levélben szó volt Gyurcsány hatalomtechnikájáról, a Molban történő orosz befolyásszerzésről, az UD Zrt.-ről, a titkosszolgálatok hátborzongató tevékenységéről és nem utolsósorban egy bérgyilkosról, akivel állítólag vádalku megkötését tervezte az akkori vezetés. Természetesen Jozef Rohácról van szó, akit a levél szerint arra akartak rávenni, vallja azt, hogy a Fidesz és az FKGP környékén történt robbantásokat maga a Fidesz rendelte.

Cserébe elnézték volna a szlovák férfinak az Aranykéz utcai robbantást.

Mi következik mindebből?

Semmi.

Mi következhet mindebből?

Sok minden.

Patkány és Menyét egyelőre hallgat.