Van az úgy, hogy éppen amit számlánkra írnak, amit szemünkre vetnek, az gyakran legjobb tulajdonságaink közül való. De ezt hiába tudjuk, hiába érezzük, mert amíg nem tesszük nyilvánvalóvá, addig kiválóságunk a mi kis titkunk marad, és nincsen hasznára sem nekünk, sem másoknak. Aki inkább hűséges, mint simulékony, aki önmagát állítja mindennel dacolva és minden körülmények közt, sokkal több ellenfelet szerez sokkal rövidebb időn belül, mint az, aki nem akar eltérni, inkább másokhoz igyekszik hasonlítani. Lehet igazságimitációkat szajkózni sikerrel, és meg lehet kísérelni az igazságok kimondását kudarcra ítélve. De semmi nem végleges: az imitátorok ideje rövid, az igazságkeresőké határtalan. A politikában azonban meg kell találni a felismerésekhez az időhatárokat is, mert ott a legtöbb igazság annyit ér, amennyi abból megvalósítható.
A tavaszi ülésszak első napján a kormányfő szokatlanul rövid beszédében szokatlan eredményességünkről és uniós megítélésünk változásának jeleiről számolt be. Magyarország a következő hét évben az egy főre eső uniós támogatás tekintetében a tagállamok közt (Litvánia mögött) a második. S ha tekintetbe vesszük, hogy az unió válságköltségvetést állított össze, komoly eredmény ez. Vagy ahogy hallottuk: bár kisebb a torta, nekünk most nagyobb szelet jutott. S minden eredménynek örülni kell egy olyan országban, ahol egy kétgyermekes család átlagosan 73 ezer forintot költ rezsire havonta.
Ha nem ismernénk túlságosan is a parlamenti játékok és szócsaták szerkezetét, azt hihetnénk, hogy az ellenzék az uniós tárgyalások sikeréről szóló bejelentést, ha örömmel nem is, de legalább némi megelégedéssel vette tudomásul. Nem így történt. Kétségtelen: mindenki másképpen bánik az uniós tortával. A Jobbik, ismét felvetve a népszavazást uniós tagságunkról, az egész habos tortát burleszkkellékként a parlament arcába csapta. Mesterházy Attila a kormányfő neki (is) szóló szavai közben zavartalanul nyomogatta mobiltelefonja gombjait, kifejezve mintegy: tőlem beszélhetsz, amit akarsz, nem azért vagyok szocialista frakcióvezető, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnökkel egyetértsek. (Orbán Viktor jegyzetelni szokott a frakcióvezetők felszólalásaikor.) Az MSZP árfolyam-játszadozással vádaskodott, s nem korrigált még akkor sem, amikor Rogán Antal, mintegy kiküszöbölve a forint árfolyam-ingadozásaival kisebbített dicsőséget, az egyszerűség kedvéért euróban közölte az egy főre eső uniós támogatás mértékét. De a magyar parlamenti pártoknak nem tartozik elsődleges ismérveik közé, hogy figyeljenek az elhangzott szóra. Pedig érdemes lett volna megjegyezni, hogy a szocialista kormányok alatt száz százalék fölötti volt az áram áremelkedése, a gázéról nem is beszélve: a jelenlegi rezsicsökkentést talán ennek fényében kellene értékelnie az ellenzéknek.
