„Nem hiszem, hogy ezek az ellentmondásos ügyek gyengítenék a morális autoritásunkat” – ütötte el kérdésemet némi körítéssel megtoldva az interjúalany, miközben szemüvege mögött tekintete valóban azt a tanult értetlenséget tükrözte, mely oly jellemző az amerikai diplomatákra, ha ilyesfajta szembesítéssel találkoznak.
Nem tudom, hogy a 2001. szeptember 11-e óta eltelt időszak, vagy akár a hidegháborús CIA-akták tömeges (persze részleges) nyilvánosságra hozatala óta milyen naiv lelkeknek lehetnek illúzióik az Egyesült Államok morális autoritásával kapcsolatban, mindenesetre most, hogy az Obama-kormányzat újabb demokratikus botrányokba keveredett, itt az újabb, kitűnő alkalom leszámolni velük. A minket némi helytartói gőggel megfűszerezve kritizáló – mellesleg éppen liberális demokrata kabinet által irányított – nagyhatalom államgépezete minden jel szerint illegálisan szerezte meg a legnagyobb amerikai hírügynökség újságíróinak és szerkesztőinek híváslistáját egy tényfeltáró munka kapcsán; az adóhivatal „rámászott” a konzervatív elkötelezettségüket véka alá rejteni nem kívánó vállalkozásokra; a tragikus bengázi támadás kapcsán pedig Hillary Clintonék kozmetikáztak, vagy ha úgy tetszik, cenzúráztak jelentéseket. Szép kis „bűnlajstrom” egy olyan kormányzattól, amely roppant határozott tud lenni, amikor a kis Magyarországot kell leckéztetni állítólagos „demokráciadeficitje” miatt! Persze tegyük hozzá, ezek apróságok a különböző ügyek ismert és sejthető volumenéhez képest, amelyek miatt az amerikaiaknak pláne nincs alapjuk kritizálni minket. Mert az értelmetlen háborúkban elpusztított százezrek, a terrorizmus gyanújával elhurcoltak és megkínzottak, az üzleti és geopolitikai érdekekből támogatott diktatúrákkal történő együttműködés bizony nem emeli őket semmilyen morális piedesztálra, sőt. Ha ténylegesen működne a nemzetközi jogrend, és annak érvényt lehetne szerezni, amerikai kormányzati tisztségviselők, katonák tömegét vonnák eljárás alá Hágában, akik aztán a holland fővárosnak azt a marasztaló vendégszeretetét élvezhetnék, melyet a globális nagyságrend szerint pitiáner háborús bűnösökre oly nagy vehemenciával rákényszerítenek a Balkántól Afrikáig. A világban azonban az erő törvénye érvényesül, a győzteseké az igazság: az Egyesült Államokban nemes egyszerűséggel hoztak a hazafi honatyák egy törvényt, miszerint a kormányzatnak jogában áll minden eszközt felhasználni arra, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás alá vont katonáit kiszabadítsa.
