Látszatbotrány a föld körül

Úgy tűnhet a közélet híreit figyelőknek, mintha legalábbis lángokban állna a vidék, a magyar gazdák pedig felháborodásukban már élesítik a kaszákat.

A földművelésből élők nagy többsége ugyanis minden híreszteléssel szemben kedvezően fogadja a jogszabály megszületését, amelynek célja annak garantálása, hogy a föld a magyar gazdák tulajdonába kerüljön, illetve az övék maradjon. Tíz hónap múlva lejár az az unióval kialkudott átmeneti időszak, ami alatt fenntarthattuk a külföldiek földvásárlásával kapcsolatos jelenlegi tilalmakat.

Amennyiben a parlament nem alkotott volna most új törvényt, úgy a hazai termőföld jövőre könnyen a külföldi és hazai spekulánsok játékszerévé vált volna. Nehéz feladatot kellett megoldani. Miközben az új jogszabályban – az uniós tagsággal járó kötelezettségeink miatt – elviekben ki kellett nyitnunk az EU többi állampolgára előtt a kaput, a magyar föld birtoklásához oly sok feltételt szabtunk, hogy lényegében csak a nálunk letelepedő, ide költöző külföldieknek lesz lehetősége a vásárlásra.

A megszületett jogszabállyal kapcsolatos kritikák nagyon szerteágazók és gyakran a félelem szüli őket. Erre építve egyes politikai erők demagóg harcot kezdtek, elsősorban a túlélés reményében. Ide lehet sorolni a Jobbikot is. Több mint egyéves társadalmi vita előzte meg a törvény elfogadását, eközben mindenki kifejthette az álláspontját. Miután a vita során felmerült, hogy kétharmados, vagyis alkotmányos védelem kell a magyar földnek, az eredetileg benyújtott jogszabályt jelentősen módosítani kellett.

Az átalakított változatba beépítették a kritikusok által javasolt módosítások legalább kétharmadát. Így válik teljesen értelmetlenné és öncélúvá a Jobbik pénteki akciója, hiszen amennyiben nem értett egyet a tervezettel, úgy lett volna lehetősége arra is, hogy a demokrácia szabályainak betartásával adjon hangot ennek. Ezzel szemben a párt képviselői a szavazás előtt elfoglalták a parlamenti ülésterem elnöki emelvényét, ezzel igyekeztek meghiúsítani a jogszabály elfogadását. A párt képviselői tehát nem azt vállalták, hogy kiállnak a társadalom elé és nyílt vitát kezdenek. Ehelyett kisebbségi akaratukat akarták ráerőszakolnia a többségre. Ezért nem lett volna túlzás, ha a parlament elnöke él a törvényes jogával és kivezetteti őket a teremből.

Az új földtörvény szerint birtokot hazánkban a jövőben elsősorban helyben lakó földművesek vásárolhatnak, és ehhez az adott településen gazdálkodó bizottságok és egy szakhatóság jóváhagyására is szükség lesz. Tehát az a vád, miszerint most adják el a magyar földet a külföldieknek, teljesen abszurd. A félelmek – amikre egyesek a politikai tőkéjüket kívánják építeni – pedig abból adódhatnak, hogy a törvényben több ponton is hivatkoznak később megalkotandó más jogszabályokra, amelyek részletesen meghatározzák majd például a földbizottságok vagy a szakhatóság működését. Emellett szabályozzák azt is, mekkora gazdaságok működhetnek és milyen feltételekkel. Érhető, hogy a tizenkilenc évnyi földtörvény-foltozgatás után – ami miatt például kialakulhattak a zsebszerződések – a polgárok egy része nem bízik annyira a politikában, hogy elhiggye: az új szabályok az ő érdekét is védik. De egy dolog bizonyos, a jelenlegi törvény a magyar gazdák érdekeit szolgálja majd.

(Dénes Zoltán)