Így juthat földhöz 2014-től

Hogyan lehet megakadályozni, hogy a birtokok zsebszerződések útján külföldiek kezébe kerüljenek? Mi az a földbizottság, és hogyan vehetünk földet 2014-től? Simon Attila helyettes államtitkár válaszol.

– Nincs kivétel?
– Három esetben lehet átlépni a maximumot. Ha a tulajdonos vetőmagtermesztésre vagy állattartáshoz szükséges takarmány előállítására használja a földet, illetve ha a gazdálkodó termelőszervezet a tagjaitól bérel földet. Ezekben az esetekben 1800 hektár a birtokmaximum.

– 2014-től megváltoznak a földvásárlás és a földeladás előírásai is. A felálló helyi földbizottságok milyen esetben gyakorolhatnak majd vétójogot?
– A vevő vagy az elővásárlási jogosult mostantól kizárólag akkor köthet földtulajdonszerzésre irányuló szerződést, ha megszerzi a bizottság támogató nyilatkozatát. E támogató nyilatkozat hiányában a hatóságnak kötelező elutasítani a földszerzési kérelmet. Az új testület településenként 3-9 főt számlál majd, és a helyi gazdálkodók maguk közül választják majd a tagokat.

– Milyen feltételek alapján választják őket?
– Erről is az őszi parlamenti ülésszak idején születik majd döntés. Feles törvények biztosítják majd, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség.

– Milyen dokumentumok szükségesek majd a föld adásvételéhez?
– Az adásvételi szerződés elkészítéséhez egy biztonsági elemekkel ellátott szigorú számadású nyomtatvány lesz szükség. E biztonsági okmány legfőbb célja, hogy meggátolja a zsebszerződések aktiválódását. A szerződést ezen a dokumentumon tölti ki a gazdálkodó, melyet először a földbizottság véleményez, majd ha elfogadja, a kontraktus továbbkerül a kormányhivatalokban működő földművelésügyi igazgatósághoz.

– Számos támadás érte korábban a tervezetet, melyek lényege az volt, hogy sokszor egy tulajdonosi kézben koncentrálódik egy-egy nagyobb földterület. Mi a válasza a kormánynak a kétkedőknek?
– Pontosan ezt célozza a földszerzési és birtokmaximumra vonatkozó szabály; továbbá az ilyen birtokok kialakulásának megelőzésében is fontos szerepet kapnak a helyi földbizottságok, melyeken a törvény szerint minden újonnan megkötött adásvételi szerződésnek keresztül kell mennie. Mindazonáltal az érvényben lévő haszonbérleti szerződések sok esetben csak évek múlva járnak le, de ezt követően végre búcsút inthetünk a megabirtokok korának.

– A kormányzat talán a zsebszerződések ellen kívánt legerőteljesebben fellépni az új földtörvénnyel. Van valós esély az ilyen módon külföldi kézbe került birtokok visszaszerzésére?
– Először is tegyük tisztába: a zsebszerződés jogilag nem bír semmiféle kötőerővel, vagyis semmis. Az ilyen kontraktus szerződő feleit különböző módon lehet felelősségre vonni. Azon külföldiek ellen, akik zsebszerződéssel szereztek birtokot Magyarországon, polgárjogi eljárás indulhat, ha fény derül a szerepükre. A megállapodást ebben az esetben semmissé nyilvánítják, az ingatlan pedig átszáll az államra. A július 1-jén hatályba lépő új Büntető törvénykönyv pedig már bűncselekménynek minősíti a zsebszerződések kötését és az abban való közreműködést.

– Ezek szerint reális cél a fű alatt értékesített földek visszavétele?
– Az, hogy ennyi birtok vándorolt szabálytalan módon külföldi kézbe, a jelenleg még hatályos földtörvénynek a következménye. Az új földforgalmi törvény minden eszközzel megpróbálja majd lebontani ezt a rendszert.