Az áfacsökkentés haszna

Ha életbe lép az áfacsökkentés, akkor az egyértelműen látható lesz a húspultokba kihelyezett árcédulákon.

Móra Ferenctől tudjuk ezt, aki novellájában feljegyezte: gyermekkorában beérte volna egy kétfogásos étkezéssel is, ha a kenyér mellé szalonnát tálaltak volna. Azt azonban, ami a karácsonyra vágott malackából megmaradt, elvitte az adó, ezért nem kerülhetett hús a család asztalára. Bár a mostani gyermekeknél természetesebb a „kétfogásos” étkezés, és a hústermékek sem mennek már annyira ünnepszámba a mindennapi menüben, a háziasszonyok mégis a comb, a karaj vagy éppen a csirkemell árát tudják a legjobban. Nem véletlenül, hiszen ma is a legdrágább élelmiszerekről van szó, amelyek sokak számára még mindig nehezebben elérhető különlegességnek számítanak.

S ami még különbség Móra gyermekkora és a jelen között: a szalonnát nem feltétlenül viszi el az adó. Főként így van ez, ha a most napvilágot látott áfatervekre gondolunk: ha januártól csakugyan életbe lép a legalább tizenhét százalékos – de meglehet, még annál is nagyobb – tehercsökkentés, akkor az egyértelműen látható lesz a húspultokba kihelyezett árcédulákon. A baromfi- és sertéshúsból készült termékek érezhetően olcsóbbá válnak majd. S ha igaz az, hogy a valóban jó kormányzati intézkedés mindennapjainkat teszi jobbá és könnyebbé, akkor az áfacsökkentés biztosan ebbe a körbe sorolható.

De nem csak a családok pénztárcája miatt jelentős lépés, hogy a kormány – hosszas egyeztetések és gondolkodás után – rászánta magát arra, hogy hozzányúl a forgalmi adóhoz. A válság kezdete óta szinte folyamatosan csökken a hazai húsfogyasztás, aminek 88 százalékát az áfacsökkentésben várhatóan érintett két termékcsoport teszi ki. Az alacsonyabb áraknak köszönhetően ez a trend biztosan megfordul majd, ami lehetőséget nyújt a hazai tenyésztőknek és a feldolgozóknak is a termelés növelésére. De gazdasági szempontból nézve még jelentősebb következménye lesz annak, ha az intézkedés hatására visszaszorul a hazai húsiparban és -kereskedelemben a már kezelhetetlen mértéket öltő feketegazdaság. A magas, 27 százalékos áfa ugyanis – szinte az egész élelmiszer-ágazatban – csalásra csábítja az ügyeskedőket, hiszen a forgalmi adó kikerülése máris jelentős és azonnali hasznot hoz a zugvágók vagy -forgalmazók konyhájára. A környező uniós államokban életben lévő – Romániában például pont e hónaptól hatályos – alacsonyabb kulcsok pedig az áru feketén utaztatására adnak kiváló lehetőséget. A költségvetés jelenlegi helyzetét tekintve biztosak lehetünk abban, hogy olyan könnyítéshez nehezen adja áldását a büdzsén őrködő nemzetgazdasági tárca, ahol a kieső bevétel idővel nem térül meg. A tervezett áfacsökkentésből – az államkassza szempontjából – ugyanakkor még többletbevétel is lehet. A kevesebb adó eltitkolásáért már nem érdemes annyit kockáztatni, ezért a feketezónából várhatóan sokan a legális útra lépnek majd, és befizetik a közterheket. Másrészt a termelés fellendülése is – egyes számítások szerint – munkahelyek tízezreit hozhatja létre, amelyek a költségvetésnek újabb adózó polgárokat jelentenek.

Úgy tűnik, mindenki jól jár tehát, a változás pofonegyszerű – már csak az a kérdés: miért kellett ennyit várni a kormány döntésére? Elsősorban azért, mert az áfacsökkentés a bevezetése után egy darabig érezhető kiesést jelent a büdzsének. Csak olyan költségvetés mellett vállalható ez a kockázat, amely stabil lábakon áll. Mostanra elérkeztünk ide, és meglehet, az adómérséklés később más élelmiszereket is érinthet.

Nánási Tamás