Szobordöntés

Hogy Bajnai ebbe holmi kívülállóként belecsöppent volna, az annyira életszerűtlen, mint az, hogy sejtelme nem volt a libaügyletről.

Magyar Nemzet
2013. 09. 30. 22:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ők a „normális” Magyarországot jelenítették meg (mondta is a Bajnai az ő gázsütő után kiáltó szónoklatában, hogy ők a normális Magyarország), még művészi produkciót is kreáltak, s történelmi áthallásokkal aktualizálták saját ünnepüket. Bizony – s ezt gyűlölködés, sőt mindenféle indulatok nélkül írom – bemutatót tartottak abból az országból, amelyben ők nyernék a választást. Ami azt illeti, s most nagyon visszafogottan fogalmazok, nem csináltak nekünk nagy kedvet ahhoz, hogy valaha is őket hatalmazzuk fel az ország irányítására. A „művészi” előadásnak szánt performansz történelmi utalásai pont olyan primitívre sikeredtek, mintha a Bajnai, a Kónya meg a Dopeman közösen találta volna ki, pedig vélhetően csak egyikük egyedül volt ekkora tahó.

Az Orbán Viktort imitáló (ábrázolásról beszélni túlzás lenne) szobor felállítása, ledöntése, a torzó végigcipelése a városon a Sztálin-szoborral történteket volt hivatott idézni, csakhogy azok az ordenáré megnyilvánulások, amelyek az akció részei voltak, Orbánra vonatkoztatva teljesen indokolatlanok. Ily módon a szobordöntögetők váltak hasonlatossá Sztálinhoz, s mindazon gyalázathoz, amelyet személye és szobra megjelenített. Ha a lincshangulatba belehajszolt lumpen képviseli a normális Magyarországot, akkor Ady szavaival élve „Menjünk vissza Ázsiába”.

Ám ne a szellemileg retardált Dopeman-Pityinger- meg Kónya-félék nívóján ítéljük meg a rendezvényt, hiszen ott volt egy állítólagos igazi européer, egy széles látókörű technokrata, egy honmentő gazdasági szakember, egy politikailag korrekt politikus is Bajnai Gordon személyében, akinek politikusi imidzsét a tárgyszerűséggel, az empatikus készséggel és a visszafogottsággal szokták jellemezni. Mit keresett egy olyan „összművészeti” (képző-, mozgás-, zeneművészet- és irodalomlejárató) rendezvényen, ahol a regnáló miniszterelnök – igaz, műanyagból készült, de mégiscsak rá utaló – fejét rugdossák, testét elvadult szadistaként szaggatják? Egy olyan politikus, akinek a Haza és Haladás nevű alapítványának céljai közt a mindenkori magyar kormány támogatása szerepel? Erre kapja a pénzt amerikai gazdáitól, akarom mondani: támogatóitól.

Utólag hivatkozhat arra, hogy nem tudott a szobordöntésről, mert korábban távozott, de bizton állíthatjuk, ahogy eddig már annyiszor, ezúttal is hazudik. Ugyanis a szobordöntés nem néhány eszement randalírozó spontán cselekménye volt, hanem a hatalomra törő szervezet részleteiben is megkomponált műsorszáma, amiről Bajnai is tudott, hiszen beszédében a szobordöntésre is utalt. Ez komoly pénzbe került, ezt meg kellett szervezni, a demonstráció résztvevőivel részletesen egyeztetni. Hogy Bajnai ebbe holmi kívülállóként, tudta és akarata nélkül, netán ellenére belecsöppent volna, az pont annyira életszerűtlen, mint az, hogy sejtelme nem volt a libaügyletről. Azt eddig is tudtuk Bajnairól, hogy egy jellemtelen, erkölcsi nulla. Most az is kiderült, hogy intelligenciaszintje is valahol a Dopeman-Pityinger-magaslatokban állomásozik, ami még az elvakult baloldaliak elvárásait sem éri el.

Ő maga mondta volt, a szolidaritás lényege az, hogy a többség segítse azt, aki segítségre szorul. A szolidaritás szellemében kérem honfitársaimat, segítsük a mentálisan megbomlott, egyébként jobb sorsra érdemes Bajnai Gordont!

Ugró Miklós

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.