Szobordöntés

Hogy Bajnai ebbe holmi kívülállóként belecsöppent volna, az annyira életszerűtlen, mint az, hogy sejtelme nem volt a libaügyletről.

Ők a „normális” Magyarországot jelenítették meg (mondta is a Bajnai az ő gázsütő után kiáltó szónoklatában, hogy ők a normális Magyarország), még művészi produkciót is kreáltak, s történelmi áthallásokkal aktualizálták saját ünnepüket. Bizony – s ezt gyűlölködés, sőt mindenféle indulatok nélkül írom – bemutatót tartottak abból az országból, amelyben ők nyernék a választást. Ami azt illeti, s most nagyon visszafogottan fogalmazok, nem csináltak nekünk nagy kedvet ahhoz, hogy valaha is őket hatalmazzuk fel az ország irányítására. A „művészi” előadásnak szánt performansz történelmi utalásai pont olyan primitívre sikeredtek, mintha a Bajnai, a Kónya meg a Dopeman közösen találta volna ki, pedig vélhetően csak egyikük egyedül volt ekkora tahó.

Az Orbán Viktort imitáló (ábrázolásról beszélni túlzás lenne) szobor felállítása, ledöntése, a torzó végigcipelése a városon a Sztálin-szoborral történteket volt hivatott idézni, csakhogy azok az ordenáré megnyilvánulások, amelyek az akció részei voltak, Orbánra vonatkoztatva teljesen indokolatlanok. Ily módon a szobordöntögetők váltak hasonlatossá Sztálinhoz, s mindazon gyalázathoz, amelyet személye és szobra megjelenített. Ha a lincshangulatba belehajszolt lumpen képviseli a normális Magyarországot, akkor Ady szavaival élve „Menjünk vissza Ázsiába”.

Ám ne a szellemileg retardált Dopeman-Pityinger- meg Kónya-félék nívóján ítéljük meg a rendezvényt, hiszen ott volt egy állítólagos igazi européer, egy széles látókörű technokrata, egy honmentő gazdasági szakember, egy politikailag korrekt politikus is Bajnai Gordon személyében, akinek politikusi imidzsét a tárgyszerűséggel, az empatikus készséggel és a visszafogottsággal szokták jellemezni. Mit keresett egy olyan „összművészeti” (képző-, mozgás-, zeneművészet- és irodalomlejárató) rendezvényen, ahol a regnáló miniszterelnök – igaz, műanyagból készült, de mégiscsak rá utaló – fejét rugdossák, testét elvadult szadistaként szaggatják? Egy olyan politikus, akinek a Haza és Haladás nevű alapítványának céljai közt a mindenkori magyar kormány támogatása szerepel? Erre kapja a pénzt amerikai gazdáitól, akarom mondani: támogatóitól.

Utólag hivatkozhat arra, hogy nem tudott a szobordöntésről, mert korábban távozott, de bizton állíthatjuk, ahogy eddig már annyiszor, ezúttal is hazudik. Ugyanis a szobordöntés nem néhány eszement randalírozó spontán cselekménye volt, hanem a hatalomra törő szervezet részleteiben is megkomponált műsorszáma, amiről Bajnai is tudott, hiszen beszédében a szobordöntésre is utalt. Ez komoly pénzbe került, ezt meg kellett szervezni, a demonstráció résztvevőivel részletesen egyeztetni. Hogy Bajnai ebbe holmi kívülállóként, tudta és akarata nélkül, netán ellenére belecsöppent volna, az pont annyira életszerűtlen, mint az, hogy sejtelme nem volt a libaügyletről. Azt eddig is tudtuk Bajnairól, hogy egy jellemtelen, erkölcsi nulla. Most az is kiderült, hogy intelligenciaszintje is valahol a Dopeman-Pityinger-magaslatokban állomásozik, ami még az elvakult baloldaliak elvárásait sem éri el.

Ő maga mondta volt, a szolidaritás lényege az, hogy a többség segítse azt, aki segítségre szorul. A szolidaritás szellemében kérem honfitársaimat, segítsük a mentálisan megbomlott, egyébként jobb sorsra érdemes Bajnai Gordont!

Ugró Miklós