Uszodafűtögetők

Vannak dolgok, amiket a szocialisták és szövetségeseik sosem fognak megérteni.

Ilyen például, hogy a rezsicsökkentés nem segély, bár sokaknak nagy segítség. Nem rászorultsági alapon működik. Nem csak azoknak jár, akik keveset keresnek. A fogyasztói árhoz ugyanis semmi köze a kompenzációnak, a támogatásnak. Egyszerűen arról van szó, hogy néhány külföldi multinacionális cég egészen napjainkig indokolatlanul nagy összegeket szivattyúzott ki Magyarországról. Nálunk az európai országokhoz viszonyítva megmagyarázhatatlanul magasak voltak a közműszolgáltatások díjszabásai, különösen, ha az átlagbéreket vesszük figyelembe. A magyar emberekkel ugyanis mindent meg lehetett tenni. Eddig.

De ha Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és társaik, csak azért, mert átlagon felüli fizetéssel büszkélkedhetnek és továbbra is támogatni szeretnék a szóban forgó külföldi társaságokat, havi rendszerességgel nyugodtan utalhatnak nekik egy szerényebb összeget. Bár jobban tennék, ha inkább mondjuk a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítványt választanák. Így valószínűleg jobb helyre kerülne a rezsicsökkentés miatt feleslegessé váló pénzük, mintha a multikhoz vándorolna, s a rászorultság elve is érvényesülne. Egyébként pedig miért is kellene annak a néhány száz medencetulajdonosnak többet fizetnie a vízért, a gázért, illetve az áramért, mint másoknak? Rájuk eddig sem vonatkozott más díjszabás. A demagógia nem ismer határokat. A lélegeztetőgépek után most jönnek az uszodák.

A folyamatos brüsszeli aknamunka helyett már a magukat baloldalinak mondó politikusok is nyugodtan elismerhetnék, hogy a rezsicsökkentés jó és indokolt intézkedés, még akkor is, ha az ellenzéki padsorokban ma is ott sunyítanak néhányan azok közül, akik közreműködtek az energetikai szektor külföldi kézre játszásában. Jó és indokolt intézkedés, mert több pénz marad a családoknál, a nyugdíjasoknál, ami miatt növekedhet a fogyasztás. Jó és indokolt intézkedés, hiszen csökkenti az inflációt, ami pedig növeli a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét, amely a Simor András-féle gyakorlattal szakítva végre megpróbál életet lehelni a gazdaságba, és nullaszázalékos kamatú hitellel segíti a kis- és közepes vállalkozásokat.

A rezsicsökkentés mellett a bankok és a multicégek megadóztatása szintén olyan indokolt, hiánypótló intézkedés, amely javítja az emberek közérzetét, igazságérzetét, hiszen el kellett végre dönteni, valóban közteherviselés van, vagy akadnak szerencsés kivételek, akiknek Magyarország egy adóparadicsom.

Az említett intézkedések arra persze bizonyosan alkalmatlanok, hogy emeljék az ellenzék népszerűségét, társadalmi támogatottságát. A jelenlegi kormány úgy fordul rá a választási kampányra, hogy letett valamit az asztalra. A válság idején ugyanis nemcsak a szocialisták által hátrahagyott romhalmazt takarította el több-kevesebb sikerrel, hanem olyan intézkedéseket hozott, amelyeket a többségnek érdemes lesz megvédenie a következő országgyűlési választáson. A mostani vezetés nem fog az alvilággal szövetkezni, hogy megtartsa a politikai hatalmat, nem kéri majd egykori olajbűnözők segítségét ellenfelei lejáratásához. A jelenlegi polgári titkosszolgálat főigazgatójának nem lesz forródrótja a maffiához. Nem olyan fából faragták.

Az ellenzék ettől függetlenül rohangálhat Tavareshez, elfogadhatja a multicégek kerülő utakon érkező kampánytámogatásait, de ez nagy valószínűséggel kevés lesz. Kevés. Még akkor is, ha minden baloldali uszodafűtögető ráül a gázsütőre, és visít, káromkodik vagy hazudik.

(Villányi Károly)