Manapság sokan gondolják úgy, hogy a választási előkészület egyszerű, hétköznapi formát öltött, ugyanakkor valójában már hónapok óta minden a tisztújításról szól. A politikában – még ha a színfalak mögött is – hatalmas a sürgés-forgás. Balliberális körökben minduntalan az összefogás, a szövetségkötés előnyeit, hátrányait taglalják, vagy éppen az egyéni teljesítményre, az önazonosság felmutatására törekszenek. Ez is oka lehet annak, hogy az idei első megméretésen, az április 6-i parlamenti választáson a jogosultak egy része nem tudta eldönteni: a baloldalon ki kivel azonos, s ki miben különbözik a másiktól. Nem kevés szavazó így otthon maradt, s akadtak olyanok is, akik más politikai csoportosulásokat tüntettek ki a bizalmukkal. Így juthatott jelentékeny szerephez a Jobbik, s valószínűleg főként ilyen okokból lépte át az LMP a parlamenti küszöböt. A jelek szerint az MSZP színtelen, súlytalan, jelentéktelen szervezetté vált, versenytársa, szövetségese, a Demokratikus Koalíció viszont túlmozgásosnak bizonyult. Az egyéb baloldali formációkról még nem derült ki, mit keresnek a politikai palettán.
Idén három választást rendez Magyarország, hiszen most jár le az Országgyűlés, az Európai Parlament és a hazai önkormányzatok mandátuma. Mindehhez hozzátartozik, hogy a képviselők cseréje, újraválasztása módosított szabályok szerint történik: az elmúlt két évben alaposan megváltozott a választójogi rendszer. A baloldal újraszerveződése – vagy talán éppen a szétesése – ugyanakkor nem emiatt következett be, hanem azért, mert az elmúlt huszonöt esztendőben nem történt meg köreikben a rendszerváltás.
A három választás eseményei számos ponton összekapcsolódnak, ugyanakkor el is válnak egymástól. A legfontosabb, hogy a héten jogerőssé vált az országgyűlési voksolás eredménye, a Kúria hétfőn elbírálta az utolsó fellebbezéseket is. Ennek megfelelően szerdán az Országház kupolatermében a listán bejutó képviselők ünnepélyes keretek közt átvehették megbízólevelüket. Jövő kedden, május 6-án pedig – a köztársasági elnök korábbi döntése nyomán – megtartja alakuló ülését a parlament. Kivételes alkalom lesz ez, már csak azért is, mert időközben az Országgyűlés működési rendjéről szóló törvény, sőt maga a helyszín, a Kossuth tér is megújult. A történelmi emlékeket felidéző tér önmagában is gyönyörű műalkotássá vált, méltó környezetet teremtve a törvényhozás számára. Az épületben emellett kicserélték a székeket, a padsorokat. A következő négy évben az ülésszakokról tudósító újságírók – a nagyközönséggel együtt – remélhetően megfontolt, kiegyensúlyozott jogalkotói munka tanúi lehetnek. Közben, néhány háztömbbel odébb, az Alkotmány utcában a választási hatóságok az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztását készítik elő. A május 25-i voksoláson 21 képviselőt küldhet az ország a Brüsszelben is tanácskozó strasbourgi testületbe. Jelenleg éppen azért folynak a politikai csatározások, hogy a különféle erők megfelelő bázist tudjanak maguknak kiépíteni Európában. Többen már meghirdették, hogy a következő napokban országszerte kampányrendezvényeket tartanak.
Létfontosságú az októberben esedékes helyhatósági választás is. Lényeges kérdés például, vajon új politikus veheti-e át a budapesti városháza irányítását, vagy Tarlós István ismét főpolgármesteri mandátumhoz jut a Fidesz támogatásával. Az idén lezajló folyamatok – a három választás eseményei – és a nyomukban kialakuló átrendeződés minden bizonnyal hosszabb időre meghatározza az ország életét.
