Nincs kétség, biztos a Fidesz kétharmada

Két szavazókör kivételével tételesen átvizsgálta a Kúria a budapesti 15-ös számú választókerület érvénytelen szavazatait.

Az NVB ezek alapján megváltoztatta az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozatát, és úgy állapította meg a választás választókerületi eredményét, hogy Kucsák szavazatainak száma kettővel csökkent 20 648-ra, Kunhalmié kettővel nőtt 20 592-re. A baloldali összefogás azonban a törvényes határidőn belül bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Azt kérték, hogy a választókerületben leadott összes érvényes és érvénytelen szavazatot vizsgálják át. Hivatkoztak arra, hogy 394 érvénytelen szavazat van a választókerületben, a jelöltek közötti különbség pedig mindössze 56, azaz az érvénytelen szavazatok újraszámlálásával van matematikai esély az eredmény megváltozására.

A Kúria április 19-én rendelte el a választókerület valamennyi érvénytelen szavazatának újraszámlálását. Szerdán meghozott végzésében a Kúria úgy ítélte meg, a baloldali összefogás felülvizsgálati kérelme érdemben nem alapos, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők nem hivatkozhatnak újabb jogsértésre és nem kérhetnek olyan intézkedést, amelyet a fellebbező nem kért, vagyis nem kérhették valamennyi érvényes és érvénytelen szavazólap átvizsgálását.

A Kúria szerint a jogorvoslati kérelmet előterjesztők „csak korlátozott bizonyítási helyzetben voltak”, de a Kúria elegendőnek ítélte a szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatát a hivatkozások valószínűsítéséhez. A Kúria kitért arra, hogy önmagában a kis szavazatkülönbség nem indokolja a szavazatok újraszámlálását, de úgy ítélték meg, hogy ebben az ügyben adottak az újraszámlálás jogi feltételei, és szükséges az érvénytelen szavazatok teljes körű vizsgálata. Vagyis a Kúria az NVB-nél egy szélesebb körű vizsgálatot tartott szükségesnek „az eredménnyel kapcsolatos jogvita végleges és megnyugtató lezárásához”.

A Kúria az NVB által vizsgált 10. és 40. szavazókör érvénytelen szavazatainak kivételével a teljes választókerület érvénytelen szavazatait tételesen átvizsgálta, és jogilag ellenőrizte az érvénytelennek nyilvánított szavazatok minősítését. Ez alapján azt állapította meg, hogy a választási szervek valamennyi érvénytelen szavazat esetében a jogszabályoknak megfelelően jártak el, a minősítés megfelelt a törvény előírásainak.

Ez azt eredményezte, hogy az országgyűlési egyéni választókerületek számszerű eredménye nem változott meg, az eredmény megállapítása az NVB részéről megalapozott és törvényes volt. A Kúria végzése jogerős, az ellen nem lehet további jogorvoslatot kérni. Miután a Kúria határozatával az utolsó egyéni választókerületi eredmény is jogerőssé vált, a Nemzeti Válazstási Bizottság szerda esti ülésén megállapíthatja az országos listás szavazás eredményét.

A kétharmados parlamenti többség ismételt megszerzésével tovább nőtt a Fidesz politikájának legitimációja, a baloldal szereplése pedig az ellenzéki összefogásban részt vevők válságáról tanúskodik szakértők szerint. Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője kiemelte, hogy a Fidesz biztossá vált kétharmados parlamenti többségétől függetlenül is a korábbinál még egyértelműbb kormányzati felhatalmazást kapott nagyarányú választási győzelme és a baloldal több részre szakadása miatt.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője aláhúzta, a Fidesz a baloldal kampányára hivatkozva joggal gondolhatja úgy, hogy minden, amit az elmúlt négy évben véghezvitt, utólagos legitimációt nyert. Az elemző szerint így továbbra is konfrontatív, „szabadságharcos logikára” építő kormányzásra és retorikára lehet számítani, ami az eddigieknél is kevesebb figyelmet fordít az ellenzéki, civil és szakmai kritikákra.