Ugyanakkor természetesnek tartom és elfogadom, hogy létezik ellenkező álláspont is. Azoké, akiknek e produkció velem, velünk egyetértőkkel ellentétben kielégítette az ízlésüket. A vitát egy ilyen kérdésben természetesnek vélem. Azt pedig még ennél is fontosabbnak tartom, hogy véleményét mindenki szabadon elmondhassa, még akkor is, ha ezzel megbánt másokat. Mert ha ez így van, akkor valóban megvalósul a másokkal szembeni türelmesség, az eltérő vélemények iránti tolerancia.
Nagyon érdekes a különböző álláspontok közül párat összevetni egymással. A zenei ínyencek szerint az Eurovíziós Dalfesztivál vállalhatatlanul pocsék dolog, a semminél is kevesebb. A sok pénz és a csillogó kirakat ellenére értéktelen, ostoba és silány, az előadók nem hitelesek, a produkciók felejthetők. Vannak azonban emberek, akiknek ez a show várva várt ünnep. Köztudomású például, hogy az európai országok szexuális kisebbségének, a melegek közösségének tagjai az utóbbiakhoz tartoznak.
A gyermekeik mentális állapotáért aggódó szülők joggal hánytorgatják föl, hogy a fesztivált körüllengte a szexizmus, márpedig a homoszexuális, transzvesztitának öltözött Conchita Wurst minden ízében ezt képviselte. A meghökkentő megjelenésétől kezdve a pornográfiába hajló nevén keresztül – hiszen a conchita több latin-amerikai országban a női nemi szervet jelenti becézett alakban, a wurst pedig németül leginkább kolbászt –, egészen odáig, hogy érthetetlen módon még egy politikai nyilatkozatot is tett a homoszexuális kisebbség védelmében. Amely az értelmetlensége miatt már-már provokáció.
Azonban azt is észre kellett venni, hogy a szexizmus más előadásokban is jelen volt. Például a lengyelek produkciójában, ahol az ugyancsak felejthető dallamok közepette dús keblű leányok vetették be mély dekoltázsukat. Ugyan ha egyáltalán, akkor én is inkább rájuk szavaztam volna, azonban azt is el kell ismerni, hogy a leányok kihívó szereplését ugyancsak nehéz lehetett elmagyarázni azon kisgyermekeknek, akiknek megengedték, hogy végignézzék a késő éjszakáig vetített fesztivált. S ha már itt tartunk, akkor az szintén megjegyzendő, hogy mivel e hajadonok szerepe a dalban csupán abban merült ki, hogy térdre ereszkedve erősen súrolják a ruhát egy dézsában, ugyancsak érzékenységet, a nők érzékenységét sérthette volna. Az élet bonyolult.
Sokak szerint ha Ausztria egyszer már Conchita Wurst mellett döntött, akkor megkérhette volna őt, hogy legalább a fesztivál ideje alatt borotválkozzon meg alaposan, ha már ezt az aktust a művésztől nem lehetett elvárni. Amiatt azonban, hogy ezen a színvonaltalan, általában mély unalomba fulladó cirkuszban egy feltehetően minden néző számára különös alak, egy szakállas nő szerepelt, illetve azért, mert a rendezvényt Európa-szerte köztudomásúan leginkább a meleg közösségek követik aktív figyelemmel, az osztrákok jól számítottak. Ezt a versenyt nem nyerhette meg más, csak ez az idegesítően – másoknak izgalmasan – szokatlan ember.
Ami igaz fordítva is, ezt a versenyt csak Conchita Wurst nem veszthette el.
