Ki dönt Ukrajnáról?

A helyzet már régen meghaladta azt a szintet, amikor egy higgadt stratéga néhány huszárvágással megoldja a megoldhatatlant.

Pataky István
2014. 06. 09. 22:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megoldás kulcsa nem az ő kezében van, de az a bizalom, amelyet Washingtontól Brüsszelen és Berlinen át egészen Moszkváig megkapott, jelen pillanatban többet ér a leghatékonyabb katonai offenzívánál. Porosenko ráadásul annyira magabiztosan tudta felsorakoztatni maga mögött az ukránokat, hogy rövid távon aligha kell számolnia belső leszámolási kísérlettel. Ennek ellenére nem lesz egyszerű dolga. Úgy kell irányítania a megcsonkított Ukrajnát, hogy közben az igazi, fajsúlyos döntések nem Kijevben fognak megszületni az ország sorsáról. A helyzet már régen meghaladta azt a szintet, amikor egy higgadt stratéga néhány huszárvágással megoldja a megoldhatatlant. Bár az ukrán válság, s főleg Moszkva reagálása letűnt korok módszereire emlékeztet, ne feledjük, alig telt el néhány év térségünk másik, addig megtörténhetetlennek hitt tragédiája, a délszláv háború óta. A régiót alig értő nyugati világ megkésett, de döntő mértékű beavatkozása végül megoldást hozott, a Balkán megváltozott, de béke van. Ukrajna sem marad a régi, Porosenko megválasztásával ugyanakkor megtörtént az első lépés a békés megoldás felé. Minden jel szerint Németországra hárul az a feladat, hogy a közvetítésen túl konkrét alkotmányos kereteket dolgozzon ki Ukrajna számára. Angela Merkel ezzel látványos szerepet vállalhat a nemzetközi politikában, de egyben magára kell vállalnia az orosz érdekek részbeni érvényesítésének ódiumát is. Mindezt úgy, hogy Vlagyimir Putyin krími kalandja után tudjuk, nem létezik olyan tapasztalt szakértő, aki meg tudná jósolni Moszkva következő lépését.

Ez most az optimisták ideje. Porosenkót beiktatták, s kevéssel ezután tűzszünetet hirdetett Kelet-Ukrajnában. A normandiai találkozók az enyhülés üzenetét hozták, Putyin békülékenyebb hangra váltott. Az ukrán válság kirobbanása óta a mostani politikai konstelláció a legkedvezőbb a rendezésre. Hogy ebből a rendezésből hogyan kerül ki Ukrajna, azt ma még senki nem tudja. Ahogyan azt sem, milyen irányba fordul a kárpátaljai magyarok sorsa. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) a jelenlegi ukrán helyzetben a magyarság számarányánál nagyobb mozgásteret sikerült kialakítania. Jóval az elnökválasztás előtt egyezményt írt alá az akkor még csak esélyesnek számító Porosenkóval. Az elnökaspiráns a szavazói támogatás fejében egyebek mellett vállalta, megválasztása esetén elősegíti a magyarok nyelvhasználati jogainak európai szabványok szerinti biztosítását, s közreműködik abban, hogy az ukrajnai közigazgatási reform során vegyék figyelembe a tömbben élő magyarság érdekeit, váljon lehetővé parlamenti képviseletük, valamint előmozdítja a kárpátaljai egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatását és a sztálini lágerekbe elhurcolt férfiak hivatalos rehabilitációját. Bár az utóbbi két évtized tapasztalataival felvértezve aligha létezik olyan kárpátaljai magyar, aki ne lenne tisztában a különböző ukrajnai egyezmények, ígéretek képlékenységével, teljesítették a KMKSZ vállalását, a magyar voksolók kétharmada Porosenkót támogatta. A magyarok viszonylag aktív részvétele a megméretésen azt is mutatja, hogy még mindig bíznak egy jobb, békésebb, szuverén Ukrajnában. Mást mi sem tehetünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.