A másik fejőstehén a hazai energiaszektor volt, amelyet külföldi tulajdonba adtak. Monopóliumok jöttek létre, amelyeket a szocialisták garantált haszonnal szolgáltak ki. Így érhettük meg, hogy hazánkban magasabb lett a gáz és a villamos energia ára, mint Németországban, s többe került a telefon- és az internethasználat is. (Nem lepne meg, ha valamelyik nemzetközi multi üvegpalotájának egyik termét Horn Gyuláról nevezték volna el.) Az Orbán-kormány 2010-től ezt az állapotot kezdte átrendezni. Ezért indította el a rezsicsökkentést, és ezért kísérli meg a stratégiai ágazatok visszaszerzését. Szintén ebbe a sorba illeszkedik a devizahitelek kisöprése.
Nyilván csak az összeesküvés-elméletek hívei kapták fel a fejüket arra, hogy az Európai Bizottság minapi fenyegetése a túlzottdeficit-eljárással akkor érkezett meg, miután kiderült: a bankoknak rendezniük kell a számlát az adósokkal. A kormány a jövőben is számíthat támadásokra, miután sokak érdekeit sértette meg az intézkedéseivel. Ahhoz, hogy ne kerüljön vert helyzetbe, továbbra is kezében kell tartania a költségvetés gyeplőjét. Attól nincs miért félni, hogy a bankrendszer összeomlik, a devizahitelek rendezése a jegybank szerint nem okoz stabilitási kockázatokat a szektorban. A piaci pozíciókat azonban hosszabb távon átrendezheti, az sem kizárt, hogy egy-két pénzintézet átgondolja magyarországi szerepvállalását. Ha ezt a tisztességesebb működés jegyében teszik, akkor azzal többen nyernek, mint veszítenek.
