Ebben az eredményben komoly részük van a nyugalomra vágyó állampolgárt dühítő balliberális hajcihőknek (Gábriel arkangyal ismertsége ma már vetekszik a Söjtör nevű helységével) és a körmönfont ideológiai kritikákkal és egyszerű pénzvisszatartásokkal rendre előrukkoló brüsszeli bürokratáknak. Mind a 2014-es országgyűlési választás, mind az EP-választások előtt készült felmérések lényegesen nem tértek el a voksolások eredményeitől, és ez hozzájárul ahhoz, hogy ismét bízni tudunk a közvélemény-kutató cégek munkájában.
A Jobbik egy százalékkal erősítette pozícióját, most 14 százalékon áll a Századvég májusi felméréséhez képest, amely az EP-választások előtt készült. Jelenleg a szocialisták támogatottsága kilenc százalék, május óta két százalékot csökkent. Tanulságosak a tendenciák: a DK pozíciója javult háromról hat százalékra. A két neoliberális párt támogatottsága (LMP: négy százalék, Együtt–PM: három százalék) egy-egy százalékkal kevesebb. Az egész baloldalra kihat, hogy a „húzópárt”, az MSZP támogatottsága jelentősen csökkent. A szétesett baloldalnak most már jó ideje egyetlen pártja sem tud kitörni, látványosan megerősödni.
Tragikomikus fejlemény, hogy éppen a szalonképtelen, önmagát sokszorosan lejáratott Gyurcsány Ferenc pártjának, a DK-nak sikerült három százalékkal erősödnie – nyilvánvaló, hogy az MSZP rovására. Tóbiás éppoly halvány, nem meggyőző személyiség, mint Bajnai, az ilyenek nem érintik meg a választók lelkét. Azok a politikusok, akik kinyitják a szájukat, és mi már unatkozunk, nem valók pártok élére. Egy píáros, ha esze van is, de a lelki intelligencia hiányzik belőle, munkája során egyszer csak eljut önhittségének arra a pontjára, hogy miért is ő ad tanácsokat, miért nem ő maga az, aki fenomenális ötleteit a pártban elmondja. Ma ketten kísérletezgetnek ezzel, nem véletlenül mindketten a baloldalon: Tóbiáson kívül Szigetvári Viktor, akire, ha filmet rendeznék, csakis intrikus szerepet osztanék, egyszerűen ilyen az arca, nem tehet róla. Majd a gyakorlatban mindketten megtanulják, hogy nem az ötletek a legfontosabbak, hanem a kontaktusteremtő személyiség. (Visszasírja még az MSZP Mesterházyt.)
A baloldali alakulatok egymástól szipkázzák el a választókat, mert amint az egyik pártocska följebb tornássza magát egy-két százalékkal, a másik már ugyanannyit ment lefelé. A számok azt mutatják, hogy nem tudnak szavazókat átcsábítani sem a Fidesz–KDNP-től, sem a Jobbiktól. Egymással játszogatnak, úgy tesznek, mint akik dominóból építik a kínai nagy falat EU-támogatással, és csodálkoznak, hogy egy rossz mozdulat, és dől az egész. A baloldal úgy viselkedik, mint a hét törpe, akik demokratikusan el akarják dönteni, ki legyen közülük Hófehérke. De ők egymás riválisai, ne csodálkozzunk, hogy összefogás idején úgy viselkednek, mintha a szájsebészeti klinika várójába kerültek volna.
A baloldal vakmerően szembemenetel a kormány elképzeléseivel. Farkasszemet néz a Jobbikkal. Bátran küzd a fasizmus ellen, nem érdekli, hogy 1945-ben véget ért a világháború. A baloldal csak két dologgal nem tud szembenézni: a múltjával és a jelenével.
Mitől legyen akkor jövője?
