Az Oroszország által bevezetett importtilalomnak nem lesz különösebb hatása a magyar gazdaságra – ezzel a lakonikus megjegyzéssel intézték el a témát bő egy hónappal ezelőtt a brüsszeli szankciókat pártoló elemzők. Optimizmusukat az a meggyőződés táplálta, hogy a nagy medve gyorsan térdre esik majd az uniós szigorúságtól. Azóta eltelt néhány hét, és már arról szólnak a hírek, hogy miközben Oroszországot kétségtelenül érzékenyen érintik a gazdasági fronton vívott háború hátrányos következményei, az eurózónára recesszió, azaz visszaesés vár. Hazánkban pedig súlyos milliárdokban mérhetők a károk. Ha így haladunk tovább, megismételheti magát a történelem. Európa nyugati fele megint úgy jár majd, mint Napóleon Grande Armée-ja, amelyik 1812-ben hiába gyújtotta fel Moszkvát is, szétzilálva, csúfos vereségek után kellett az óriási birodalomból kivonulnia.
Mert Oroszországnak mindenkor hatalmas tartalékai voltak, amelyekkel átvészelhette a legnehezebb helyzeteket is. Ráadásul most, miközben a világgazdasági erőközpontok átrendeződésének idejét éljük, szövetségesekre támaszkodhat. Az Európai Unióval folytatott, egyre erősödő küzdelem még nagyobb létjogosultságot ad az öt nagy feltörekvő állam által létrehozott szövetségnek, a BRICS-nek, amelyik már ott tart, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellensúlyozására saját fejlesztési bank létrehozásán fáradozik. Nem véletlen, hogy szinte naponta jönnek a hírek a BRICS legnagyobb tagja: Kína és Oroszország viharos gyorsasággal bővülő gazdasági együttműködéséről. A fejlődő államokból származó élelmiszerek és az orosz önellátás erőltetett fejlesztéséből kikerülő agrártermékek hamar a most még hiányzó nyugati áruk helyére kerülhetnek. S mire letelik a Moszkva által augusztus elején megszabott egyéves határidő, könnyen lehet, a keleti piacnak ez a része elvész az uniós termelők és feldolgozók számára.
Ami ugyanígy vonatkozik ránk is, természetesen. Hiszen most sincsen másképp: együtt sírunk a francia, spanyol vagy más nációhoz tartozó gazdálkodókkal. Annak ellenére így van ez, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság kivitelének töredéke ment eddig Oroszországba. Ha csak előttünk csukták volna be a kaput, az néhány tucatnyi hazai cégnek okozott volna maradandó sérülést. De mivel a huszonnyolc tagállam együtt került karanténba, a kontinensen keringő eladatlan áru gyilkos dömpinggé változott. Ez okoz igazán milliárdos kiesést a hazai baromfiágazatban, ennek következtében zúdul ránk a lengyel alma, és válik veszteségessé az orosz piaccal különösebb kapcsolatban nem álló magyarországi tejtermelés is. Ha pedig Moszkva a legfrissebb uniós szankciókra válaszul leállítja a nyugati autók behozatalát, gyorsan kitalálható, miképp érintheti ez e lépés az erre az iparágra nem kismértékben épülő hazai gazdasági növekedést.
