Öngyilkos héják

Európa nyugati fele megint úgy jár majd, mint Napóleon Grande Armée-ja, amelyik 1812-ben hiába gyújtotta fel Moszkvát is, szétzilálva, csúfos vereségek után kellett az óriási birodalomból kivonulnia.

Nánási Tamás
2014. 09. 12. 22:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Oroszország által bevezetett importtilalomnak nem lesz különösebb hatása a magyar gazdaságra – ezzel a lakonikus megjegyzéssel intézték el a témát bő egy hónappal ezelőtt a brüsszeli szankciókat pártoló elemzők. Optimizmusukat az a meggyőződés táplálta, hogy a nagy medve gyorsan térdre esik majd az uniós szigorúságtól. Azóta eltelt néhány hét, és már arról szólnak a hírek, hogy miközben Oroszországot kétségtelenül érzékenyen érintik a gazdasági fronton vívott háború hátrányos következményei, az eurózónára recesszió, azaz visszaesés vár. Hazánkban pedig súlyos milliárdokban mérhetők a károk. Ha így haladunk tovább, megismételheti magát a történelem. Európa nyugati fele megint úgy jár majd, mint Napóleon Grande Armée-ja, amelyik 1812-ben hiába gyújtotta fel Moszkvát is, szétzilálva, csúfos vereségek után kellett az óriási birodalomból kivonulnia.

Mert Oroszországnak mindenkor hatalmas tartalékai voltak, amelyekkel átvészelhette a legnehezebb helyzeteket is. Ráadásul most, miközben a világgazdasági erőközpontok átrendeződésének idejét éljük, szövetségesekre támaszkodhat. Az Európai Unióval folytatott, egyre erősödő küzdelem még nagyobb létjogosultságot ad az öt nagy feltörekvő állam által létrehozott szövetségnek, a BRICS-nek, amelyik már ott tart, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellensúlyozására saját fejlesztési bank létrehozásán fáradozik. Nem véletlen, hogy szinte naponta jönnek a hírek a BRICS legnagyobb tagja: Kína és Oroszország viharos gyorsasággal bővülő gazdasági együttműködéséről. A fejlődő államokból származó élelmiszerek és az orosz önellátás erőltetett fejlesztéséből kikerülő agrártermékek hamar a most még hiányzó nyugati áruk helyére kerülhetnek. S mire letelik a Moszkva által augusztus elején megszabott egyéves határidő, könnyen lehet, a keleti piacnak ez a része elvész az uniós termelők és feldolgozók számára.

Ami ugyanígy vonatkozik ránk is, természetesen. Hiszen most sincsen másképp: együtt sírunk a francia, spanyol vagy más nációhoz tartozó gazdálkodókkal. Annak ellenére így van ez, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság kivitelének töredéke ment eddig Oroszországba. Ha csak előttünk csukták volna be a kaput, az néhány tucatnyi hazai cégnek okozott volna maradandó sérülést. De mivel a huszonnyolc tagállam együtt került karanténba, a kontinensen keringő eladatlan áru gyilkos dömpinggé változott. Ez okoz igazán milliárdos kiesést a hazai baromfiágazatban, ennek következtében zúdul ránk a lengyel alma, és válik veszteségessé az orosz piaccal különösebb kapcsolatban nem álló magyarországi tejtermelés is. Ha pedig Moszkva a legfrissebb uniós szankciókra válaszul leállítja a nyugati autók behozatalát, gyorsan kitalálható, miképp érintheti ez e lépés az erre az iparágra nem kismértékben épülő hazai gazdasági növekedést.

Itt tartunk most. Ez a rémisztő helyzet váltotta fel az augusztusi optimista kilátásokat. S jelenleg úgy tűnik, az unió nem képes arra, hogy védelmet nyújtson a kölcsönös tilalmak áldozatainak. Erről árulkodik az a tegnapi hír, hogy rekordgyorsasággal felfüggesztették Brüsszelben a magyar termelők számára is nyitva álló kártérítési alapot. Egy perc alatt elfogyott a pénz. És most merre tovább? Meddig érdemes vállalni a gazdasági áldozatokat a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásáért? Egészen a térdre rogyásig? Nem biztos. Meglehet, mégiscsak mérlegelni kellene Brüsszelben a magyar álláspontot: maradjunk héják a katonai védelem terén, de a kölcsönös kereskedelemben vegyék át a galambok az irányítást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.