Így ősz tájékán, látva a dolgok menetét, nem biztos, hogy egy kétharmad minden helyzetben szuperhasznos, mert az rendben van, hogy cipóvá vertük a baloldalt, mégpedig úgy, hogy felállni sem képes, viszont nincs a koalíciónak ellenfele. Mert azt nem lehet mondani, hogy egy narkós, egy minden hájjal megkent szélhámos, aki csak azért nincs vád alatt, mert úgymond elévültek a disznóságai, vagy kotnyél kisasszony, aki ugyanazt a szöveget mondja fel minden fényképezés előtt, komoly ellenfelek lennének.
Az európai uniós választásnak annyiban volt tétje, amennyiben megtapasztaltuk, ki képviseli Magyarország érdekeit komolyan, és kik azok, akik Magyarországot egy túrótortáért eladnák, feltéve, ha a túró nem magyar tejből készült.
Ráadásnak itt az önkormányzati választás, aminél a közember szabadon ereszti a hangját, és óbégat, hogy mibe kerül nekünk ez a marhaság, úgyis az történik, amit Orbánék akarnak, hogy Budapesten ott marad-e Tarlós vagy sem, mit számít nekünk itt, Sutyeszfalván, ahol se metró, se rendes járda. Nehéz elhitetni az emberekkel, hogy talán az önkormányzati választás az egyik leghasznosabb, legfontosabb történés a köz javára. Négy évig lehet bánkódni, veszekedni, sajnálkozni vagy éppen örvendezni, ki mindenkit választottunk, illetve nem választottunk meg.
Az idei kampány felért egy csinn-bumm cirkuszi díszelőadással. Előbb jött Falus doktor, fején a vizes dézsával, majd Bokros doktor részint csomagja árnyékával, részint azzal a 12 milliárddal, amivel anno ki kellett stafírozni bankját, a Budapest Bankot, amelynek elnök-vezérigazgatója volt. Az állam a 12 milliárdon túl is alaposan megtámogatta a pénzintézetet, Bokrost pedig 16 millióval engedte el. A pénzügyi analfabéta portréja. Voltak még önjelölt fő- és alpolgármesterek, akik el sem indultak, mert felfüggesztett büntetésük van, akik azzal dicsekedtek, hogy úgy tudnak lopni, mint senki más, olyanok, akik minden alkalommal elindulnak a vesztesek teljes nyugalmával, de addig is beszélnek róluk, és utcájukban látják szép színes plakátjukat.