Egy kétnyelvű, ukrán és magyar nyelven tartott szoboravatást követően, az ungvári várban tartott sajtótájékoztatóján a tárcavezető a sokakat érintő kettős állampolgárság ügyével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: hamarosan véget vetnek a kettős állampolgárság gyakorlatának. Kárpátaljai hírportálok szerint azt hangsúlyozta: Ukrajna alkotmánya világosan leszögezi, „nem lehet szó kettős állampolgárságról, pont”. „Mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán törvényeket, minden kettős állampolgárnak tudnia kell, hogy le fogják leplezni, és meg fogják büntetni” – tette hozzá Klimkin. A sajtótájékoztató előtti beszédében sokkal nyitottabb volt az ukrán politikus, hangsúlyozta országa európai elkötelezettségét, és példaként említette Kárpátalját, ahol évszázadok óta élnek békében és egyetértésben különböző nemzetiségek és felekezetek. A miniszter szerint a kormány arra törekszik, hogy a kárpátaljai tolerancia általánossá váljon egész Ukrajnában, és az ország legnyugatibb megyéje legyen az európai integráció éllovasa. Klimkin hangsúlyozta, Kijev eltökélt szándéka, hogy eltűnjenek a határok Ukrajna és az Európai Unió között, és visszaálljon a népek egykorvolt közép-európai közössége.
Az ungvári esemény kétarcúsága tökéletesen jellemzi az ukrán politika kettős játékát. Miközben teljes mellszélességgel kiállnak az EU-hoz való közeledés mellett (ahol egyáltalán nem gond a kettős állampolgárság, sőt a határok légiesedése és a szabad munkavállalás miatt igazából nincs is értelme a tiltásnak), eközben egyre konokabbul ragaszkodnak a kettős állampolgárság tiltásához. Persze tudom, elsősorban nem a magyar útlevéltől félnek, hanem az ország területén élő kétmillió orosztól, akinek már van orosz állampolgársága – vagy ha nincs, napok alatt megszerezheti. Tavaly februárban, amikor Janukovics megbukott, hasonló eset történt: az új hatalom első intézkedése a 2012-es kisebbségi nyelvtörvény eltörlése volt. A környező országok (köztük Magyarország) és az unió is kifogásolta a kisebbségellenes gesztust, ezért végül Turcsinov ideiglenes elnök nem írta alá a döntést, így az nem lépett életbe.
A kettős játék miatt Magyarország is kényes helyzetbe kerül: miközben elvárja tőlünk az EU, hogy az ukrán–orosz konfliktusban teljes mellszélességgel kiálljunk az előbbiek mellett, és támogassuk az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, a kárpátaljai magyarság védelme miatt érdekeink és érveink közelebb állnak az (Ukrajnában élő) oroszokéihoz. És ne felejtsük el azt se: a kelet-ukrajnai konfliktusban már két kárpátaljai magyar katona is életét vesztette, és sokan úgy tudnak elmenekülni a behívó elől, hogy magyar útlevéllel a zsebükben átjönnek Magyarországra. Tegnap Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is reagált az ukrán külügyminiszter szavaira. Közölte, Magyarország semmiben nem lesz partner, ami veszélyezteti a kárpátaljai magyarok érdekeit.
El lehet azon vitatkozni, hogy ki kezdte a konfliktust, és ki a nagyobb hibás (e szempontból érdekes Václav Klaus volt cseh államfő vasárnapi interjúja is, amelyben arról beszélt, hogy az ukrajnai válság kiéleződéséért nem Oroszország, hanem a Nyugat viseli a felelősséget), nyugodtan lehet putyinozni meg demokráciázni, de Kárpátaljáról nézve egészen más az optika.
Amikor a magyarok léte a tét, egyszerű a döntés – velük vagyunk.
