Két malomkő között

Hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát.

Egy kétnyelvű, ukrán és magyar nyelven tartott szoboravatást követően, az ungvári várban tartott sajtótájékoztatóján a tárcavezető a sokakat érintő kettős állampolgárság ügyével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: hamarosan véget vetnek a kettős állampolgárság gyakorlatának. Kárpátaljai hírportálok szerint azt hangsúlyozta: Ukrajna alkotmánya világosan leszögezi, „nem lehet szó kettős állampolgárságról, pont”. „Mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán törvényeket, minden kettős állampolgárnak tudnia kell, hogy le fogják leplezni, és meg fogják büntetni” – tette hozzá Klimkin. A sajtótájékoztató előtti beszédében sokkal nyitottabb volt az ukrán politikus, hangsúlyozta országa európai elkötelezettségét, és példaként említette Kárpátalját, ahol évszázadok óta élnek békében és egyetértésben különböző nemzetiségek és felekezetek. A miniszter szerint a kormány arra törekszik, hogy a kárpátaljai tolerancia általánossá váljon egész Ukrajnában, és az ország legnyugatibb megyéje legyen az európai integráció éllovasa. Klimkin hangsúlyozta, Kijev eltökélt szándéka, hogy eltűnjenek a határok Ukrajna és az Európai Unió között, és visszaálljon a népek egykorvolt közép-európai közössége.

Az ungvári esemény kétarcúsága tökéletesen jellemzi az ukrán politika kettős játékát. Miközben teljes mellszélességgel kiállnak az EU-hoz való közeledés mellett (ahol egyáltalán nem gond a kettős állampolgárság, sőt a határok légiesedése és a szabad munkavállalás miatt igazából nincs is értelme a tiltásnak), eközben egyre konokabbul ragaszkodnak a kettős állampolgárság tiltásához. Persze tudom, elsősorban nem a magyar útlevéltől félnek, hanem az ország területén élő kétmillió orosztól, akinek már van orosz állampolgársága – vagy ha nincs, napok alatt megszerezheti. Tavaly februárban, amikor Janukovics megbukott, hasonló eset történt: az új hatalom első intézkedése a 2012-es kisebbségi nyelvtörvény eltörlése volt. A környező országok (köztük Magyarország) és az unió is kifogásolta a kisebbségellenes gesztust, ezért végül Turcsinov ideiglenes elnök nem írta alá a döntést, így az nem lépett életbe.

A kettős játék miatt Magyarország is kényes helyzetbe kerül: miközben elvárja tőlünk az EU, hogy az ukrán–orosz konfliktusban teljes mellszélességgel kiálljunk az előbbiek mellett, és támogassuk az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, a kárpátaljai magyarság védelme miatt érdekeink és érveink közelebb állnak az (Ukrajnában élő) oroszokéihoz. És ne felejtsük el azt se: a kelet-ukrajnai konfliktusban már két kárpátaljai magyar katona is életét vesztette, és sokan úgy tudnak elmenekülni a behívó elől, hogy magyar útlevéllel a zsebükben átjönnek Magyarországra. Tegnap Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is reagált az ukrán külügyminiszter szavaira. Közölte, Magyarország semmiben nem lesz partner, ami veszélyezteti a kárpátaljai magyarok érdekeit.

El lehet azon vitatkozni, hogy ki kezdte a konfliktust, és ki a nagyobb hibás (e szempontból érdekes Václav Klaus volt cseh államfő vasárnapi interjúja is, amelyben arról beszélt, hogy az ukrajnai válság kiéleződéséért nem Oroszország, hanem a Nyugat viseli a felelősséget), nyugodtan lehet putyinozni meg demokráciázni, de Kárpátaljáról nézve egészen más az optika.

Amikor a magyarok léte a tét, egyszerű a döntés – velük vagyunk.