Mindenesetre fel kell tenni a kérdést: vajon mi történt tavaly, ami ennyire keresztülhúzta a kormány számítását? Döntően a forint árfolyamának gyengülése áll annak hátterében, hogy nem sikerült lejjebb nyomni az adósságot. December közepén 305–310 forintot adtak egy euróért, ám a hónap végére a forint tovább gyengült. Ha ez nem történik meg, akkor a ráta 77 százalék alá kúszott volna. Hozzá kell tenni azonban, az államadósság mutatója lényegében pillanatfelvételnek számít, így ha csak a mai árfolyamot nézzük, jó eséllyel most kisebb a teher GDP-hez viszonyított aránya, mint múlt év végén. Mindezzel együtt a december végi stagnálás azt jelenti, hogy nem sikerült eleget tenni az alaptörvénynek, az ugyanis csökkentést ír elő. Attól viszont nem kell tartani, hogy az unió elmarasztalná az országot, miután Brüsszelnek három év átlagában kell az adósság mérséklését felmutatni.
Azzal a kormány is tisztában van, hogy ebben a harcban az árfolyamkockázat továbbra is jelentős ellenfélnek számít. Ebből azonban nem következik, hogy feltett kezekkel kellene a csatába mennie. Az államadósság szerkezetén ugyanis lehet javítani, ahogyan eddig is tette a kabinet. Így várhatóan az idén folytatódik a teher devizaarányának leépítése. Ezt az arányt tovább javítja, hogy a letelepedési, valamint a Prémium Euró Magyar Államkötvényeken kívül nem tervez az adósságkezelő piaci devizakötvény-kibocsátást, ráadásul a lejáró adósságokat forintban kívánja megújítani. Üdvözlendő az is, hogy a lakosság körében is egyre népszerűbbek az állampapírok, ez a részesedés mára elérte a 10 százalékot. Szintén kedvező, hogy csökkent az adósság átlagkamata, így kisebb az állam kiadása. Az is előremutató, hogy nőtt a lejáró adósságok futamideje, egy éven belül kevesebbet kell közülük megújítani. Ezek mind gyengítik azokat a kockázatokat, amelyek veszélyeztetik az államadósság lefaragását.
Az árfolyam mellett a másik fontos tényező a gazdasági növekedés. Ezen a téren az elmúlt időszakban nem volt ok panaszra, 2014-ben például a magyar GDP nőtt a legnagyobb mértékben az uniós tagállamok között. Többen lassulást jósolnak erre az évre, igaz, a kormány ellentábora évek óta összeomlást vizionál. A költségvetés 2,5 százalékos bővüléssel kalkulál, de jó eséllyel ennél erősebb lesz a növekedés. Ezt segítheti a többi között a növekedési hitelprogram tegnap bejelentett kiterjesztése, amelytől a jegybank azt várja, hogy 3–3,5 százalékra emeli a bruttó hazai termék bővülését.
Mindent egybevetve, ha az árfolyam nem száll el, és a növekedés lendülete kitart, akkor jobb eredményeket érhet el a kormány az államadósság leépítésében. Az pedig nagyon jó lenne, hiszen mindannyiunk bőrére megy a dolog.
