E szerint a lakosság hatvan százaléka támogatná, ha Budapest pályázna, mi több, évi pár ezer forinttal és/vagy adója egy százalékával is beszállna a költségvetésbe. A kutatás rákérdezett a rendezés hozadékaira is. Ebből a szempontból a négy legjelentősebb tényező a megkérdezettek szerint az infrastruktúra fejlesztése (100-as skálán 71 pont), a történelmi siker ténye Magyarország számára (71 pont), a regionális vezető szerep átvétele a játékoknak köszönhetően (65 pont) és a nemzeti összetartozás erősítése (65 pont).
Mivel a NOB elkötelezte magát az olcsóbb olimpiák mellett, és ezek akár az országhatárokon túl is nyúlhatnak, történelmi esély kínálkozik számunkra. És úgy tűnik, ennek ígérete önmagában is komoly kohéziós erő, hisz a megkérdezettek jelentős többsége számára nemcsak fontos az olimpia sporton túli hozadéka, hanem hajlandó áldozni is rá. Az emberek saját forintjaikat adnák a közös célért – manapság ez nem igazán jellemző ránk.
Bár arról egyelőre halvány fogalmunk sincs, valójában mennyibe kerülne az olimpia. A köztelevízió tegnap reggeli adásában Magyar Zoltán, a MOB alelnöke is megkerülte a kérdést, de múlt pénteken, amikor a Magyar Olimpiai Bizottság a közgyűlésén elkötelezte magát a rendezés mellett, is csak az hangzott el, hogy egy 2002-es hatástanulmányban 408 milliárd forint költséggel kalkuláltunk. Itt jegyezzük meg, hogy a tagság előtt Schmitt Pál cáfolt egy szinte tényként kezelt adatot, miszerint az oroszoknak tavaly 50 milliárd dollárjukba került téli olimpia. A MOB korábbi elnöke, a NOB tagja hangsúlyozta, hogy az irdatlan összegből 40 milliárd dollár valójában Szocsi régiójának a fejlesztésére ment, és az olimpiarendezésnél mindig két külön költségvetésről kell beszélni.
Ha azt nézzük, hogy már üzemel a 4-es metró, a Keleti pályaudvar környéke miatt sem kell pironkodnunk a külföldiek előtt, az elmúlt tizenkét évben átadták a Papp László Budapest Sportarénát, a győri Audi Arénát, a Veszprém Arénát, a debreceni Főnix csarnokot korábban, a Hungexpo is alkalmas lehet versenyek lebonyolítására, a 2021-es vizes-vb-re mindenképpen olimpiai léptékű uszodát húzunk fel, Csepelen kajak-kenu és evezős pályát építünk, a 2020-as labdarúgó-Eb három csoportmeccsét és egy nyolcaddöntőt pedig már az új Puskás Ferenc Stadionban játszanak, a kiindulási alapunk nem rossz.
Sportcsarnokra persze még szükség lenne, és a nagyobb fajtából, ám emiatt sem kell feltétlenül horribilis költségekbe verni magunkat. A londoni olimpia 12 ezer fős kosárlabdacsarnokát három hónap alatt állították fel – a váza 1000 tonna acélból készült, amit 20 ezer négyzetméter újrafelhasználható PVC-vel burkoltak be –, ma már nyoma sincs, a játékok után egyből lebontották. A vadvízi kajakozásra alkalmas pálya megépítése hozzávetőleg 1,5 milliárd forintunkba kerülne, de a kajak-kenunak ezt a szakágát átvihetnénk Szlovákiába, ahol minden készen áll. Továbbá kevésbé ismert, hogy a NOB a rendezést elnyerő város kiadásaira egymilliárd dollárt utal át.
Mindazonáltal emellé annál azért még jóval több kell, mint amennyi az adók egy százalékából befolyik. A korábbi hatástanulmány átdolgozása után a kormány tagjai között is mihamarabb el kell végezni a közvélemény-kutatást, ott hány százalékos a budapesti olimpia támogatottsága.
