Sportcsarnokra persze még szükség lenne, és a nagyobb fajtából, ám emiatt sem kell feltétlenül horribilis költségekbe verni magunkat. A londoni olimpia 12 ezer fős kosárlabdacsarnokát három hónap alatt állították fel – a váza 1000 tonna acélból készült, amit 20 ezer négyzetméter újrafelhasználható PVC-vel burkoltak be –, ma már nyoma sincs, a játékok után egyből lebontották. A vadvízi kajakozásra alkalmas pálya megépítése hozzávetőleg 1,5 milliárd forintunkba kerülne, de a kajak-kenunak ezt a szakágát átvihetnénk Szlovákiába, ahol minden készen áll. Továbbá kevésbé ismert, hogy a NOB a rendezést elnyerő város kiadásaira egymilliárd dollárt utal át.
Mindazonáltal emellé annál azért még jóval több kell, mint amennyi az adók egy százalékából befolyik. A korábbi hatástanulmány átdolgozása után a kormány tagjai között is mihamarabb el kell végezni a közvélemény-kutatást, ott hány százalékos a budapesti olimpia támogatottsága.
