Aszódi Attila, a beruházást kormánybiztosként felügyelő szakember szerint a harmincéves titkosításban semmi rendkívüli nincs, hasonló beruházások esetében így cselekszenek bármely más pontján a világnak. Nála nagyobb szaktekintélye a témának aligha van Magyarországon, adhatunk a szavára, és logikusnak is tűnik, hogy egy nukleáris energiával működő erőmű építése kapcsán bizonyos részleteket nemhogy jobb, egyenesen kötelező titokban tartani. Ez tiszta sor. De az is az kellene legyen, hogy a közvélemény nem a rá valóban nem tartozó részletekre kíváncsi elsősorban. A közkíváncsiság legalább részbeni kielégítésének pofonegyszerű módja lenne, ha nyilvánosságra hoznák a bővítést megalapozó előzetes számításokat, tanulmányokat, csakhogy ezeket is titkosították. Igaz, nem harminc, csak tíz évre, de a helyzet így is az, hogy ha minden a terv szerint megy, a két új blokk már szinte készen lesz, amikorra megtudjuk, mire alapozva épültek meg. És itt persze nem a betonra gondolunk.
E hasábokon korábban szó esett már róla, milyen keveset hallani a bővítés esetleges járulékos beruházásairól. Hogy lesznek-e ilyenek egyáltalán. Pedig sokan tartanak például attól, hogy a két új blokk hűtése miatt szükség lehet a Duna duzzasztására, vagy ha ezt el is lehet kerülni, a folyóba visszavezetett hűtővíz hője okozhat sokkot az élővilágnak. Persze építhetnek hűtőtornyokat is, de az meg a hatásfokot rontja. Nem teljesen világos ugyanakkor az sem, pontosan milyen üzleti modellre alapoz a kormány. A négy éve elfogadott nemzeti energiastratégia az ország atomerőművi kapacitásának megtartása mellett foglalt állást. A két új blokk ugyanakkor néhány évig még teljes üzemben fog egymás mellett működni a négy régivel, több mint kétszer annyi zsinóráramot termelve, mint amennyivel maga a stratégia számol. Mit fogunk csinálni ennyi villamos energiával éjszakánként? Elviheti a piac, tárolhatjuk egy erre megfelelő létesítményben, tölthetünk vele elektromos autókat – csupa-csupa eshetőség, amit nem tudunk, csak találgatunk.
A Fidesz képviselőcsoportja tegnap közleményben fejtette ki, hogy Magyarország legfontosabb nemzetstratégiai beruházásával tovább nő hazánk energetikai függetlensége, hosszú évtizedekre kiszámítható, olcsó és biztonságos áramellátása lesz a magyar lakosságnak és a magyar iparnak. Valóban, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben ma a világ számos pontján építenek vagy tervezgetnek atomerőművet, s alighanem jó okuk is van rá. Így van ez idehaza is, de talán nem jelentene nemzetbiztonsági kockázatot, ha a politikai üzenetek szintjénél valamivel cizelláltabb és tartalmasabb tájékoztatást kapna az átlagpolgár arról, milyen egyéb lehetőségek merültek fel, s azok miért buktak el. S emellett persze jó eséllyel a jelenleginél többen lennének benne biztosak, hogy a mostani titkosítás kapcsán tényleg nem valami disznóság eltakarására megy ki a játék.
