...azt is mondhatnánk, a kormányzat a 192. órában nyúl hozzá a tehetetlen rendszerhez. A hosszú ideje tartó áldatlan állapotot a hatóság magatartása nem enyhítette és ma sem enyhíti feltétlenül. A családok életét sokszor romba döntő ügyeket többször is elégtelenül kezelte-kezeli. Az ilyenekről faggatózó sajtót pedig sokszor elhessentette, ami nem igazán fogyasztóbarát hozzáállás. Volt olyan eset, amikor a felügyelet szóvivője akadályozta a devizahiteles adósok számára húsba vágóan fontos adatok megismerhetőségét.
Lapunk hosszú ideig nem, vagy csak súlyos viták árán tudott megszerezni egy olyan rendkívül fontos listát tőle, amely kétes autóhitel-szerződések dolgát tette volna tisztába. Amikor végre hozzájutottunk, kiderült, a bajba került fogyasztók számára épp ezek az adatok jelentették a megoldás kulcsát. Olyan esettel is találkozunk, amelynél a felügyeletnek egyáltalán nem számít, ha hitelszerződésekben olyan kikötéseket szabnak meg pénzintézetek az ügyfeleiknek, amelyek törvénybe ütközők. Fogyasztók tömegeinek sérülnek az alapvető érdekei mind a mai napig a nemtörődömség miatt, ami valamiért a pénzügyi kormányzatnak még mindig nem szúrja ki a szemét. Varga Mihály miniszter törvényjavaslata alapján azt gondolhatjuk, hogy mostantól minden megváltozik, vége a pénzintézetek gátlástalanságának. Elolvasva azonban az látszik, ez sajnos nem így lesz.
Manapság ugyanis nem gondolható komolyan az, hogy „az MNB a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél legalább háromévente fog átfogó vizsgálatot végezni”. Vagy az, hogy „a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is”. Ez vicc. Az irányt nézve egy év múlva pedig az ököljog kereteit lehetne bevezetni, s hogy kőbaltával lehet majd megtámadni az ügyfélszolgálatokat. A törvényjavaslat korszerűtlenségét leginkább egy olyan eszköz bemutatásával lehet érzékeltetni, amely sokaknak szintén csütörtökön vált megismerhetővé a Figyelő jóvoltából. Eszerint egy amerikai vállalat, a Palantir olyan számítógépes programot árul, amelyet 2008 végén a Bernie Madoff elleni befektetési csalásnál is bevetettek már, s körülbelül 40 évnyi tőzsdei és más pénzügyi tranzakciós adatokból, ügyfélnyilvántartásokból állítottak elő bizonyítékokat.
„A program pénzügyi és kártyatranzakciók, telefonhívások, e-mailek, netes adatforgalom, s adó-, bűnügyi, titkosszolgálati és terrorelhárítási nyilvántartások, nyomozati anyagok s hasonlók elemzésével dolgozik. Ezzel hónapok helyett akár órák alatt felderíthető, felgöngyölíthető számos, akár igen összetett bűncselekmény-láncolat, emellett még banki, egészségbiztosítási visszaélések is. A tucatnyi titkosszolgálati, nyomozati, katonai, adóhatósági s egyéb amerikai kormányzati intézmény (például a CIA, az FBI, az NSA, a haditengerészet, a légierő, nagyvárosi rendőrségek és hasonlók) mellett a Palantir szállít megoldásokat a pénzintézeti és biztosítói szektornak, a társadalombiztosításnak, de az oknyomozást végző profi médiának is.” A törvényi szigorítás helyett talán érdemesebb lenne egy ilyet beszerezni. Pénz van rá, azt mindenki látja, és így az is kiderülhetne, hova tűnt az ügyfelek Quaestornak befizetett 210 milliárdja.
