Kétségbeesésemben folyton az órát és a padtársakat néztem: körülöttem bezzeg mindenki szorgosan körmöl, én meg még alig írtam valamit, pedig az idő szélsebesen telik. De tisztán előttem van a történelemvizsga is – amelyből akkor még csak szóbeli volt –; minden előzetes aggodalmam azonnal elmúlt, amikor a tételsorból kihúztam a Rákóczi-szabadságharcot
Nagy dolog az érettségi a diákok életében, az első igazán komoly megméretés, amelynek izgalmát idén 115 ezren élhetik át. Ilyen kevesen egyébként nem maturáltak az elmúlt évtizedben. A csökkenés oka egyrészt a gyereklétszám nyilvánvaló fogyatkozása, ám feltűnő a visszaesés a már nem középiskolás érettségizők körében is. Az elmúlt négy évben 50 ezer nem végzős vizsgázó volt, tavaly már csak 40 ezer, idén pedig 36 ezer. Vajon visszaesett a fiatalok tanulási kedve? Mi lesz akkor 2020-tól, ha a felvételihez már mindenkinek kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát és nyelvvizsgát is tenni?
Az érettségi előtt álló évfolyamok számára nagy kérdés, vajon folytatja-e az oktatási szaktárca az előző ciklusban megkezdett szigorító intézkedéseket. Emlékezetes, Hoffmann Rózsa 2012-ben nagy lendülettel 20-ról 25 százalékra emelte az elégséges érdemjegyhez szükséges küszöböt, sőt a követelmények további szigorítását ígérte arra hivatkozva, hogy Európa-szerte 50 százalék feletti teljesítmény kell a ketteshez. Hogy ezt mikorra érhetjük el, nehéz megmondani, főleg ha belegondolunk, hogy anno a 20 százalékos határ mellett is több mint 40 ezer érettségi dolgozat éppen csak elérte a kettest. A szigorítási törekvések végül ideiglenesen parkolópályára kerültek, a döntéshozók nyilván belátták, kockázatos lehet tízezreket megbuktatni.
Ehelyett egészen más irányba mozdultak el: adjunk a szakiskolásoknak is érettségit. A legújabb kormányzati kommunikáció szerint a boldogulás kulcsa nem a gimnáziumi érettségi, hanem egy jó szakma. Közismereti alapok nélkül viszont a gyakorlati tudás sem az igazi, ezért ősztől úgy alakítják át a középiskola rendszerét, hogy az összes iskolatípusban szerezhető érettségi bizonyítvány. Mindez azt a célt is szolgálja, hogy a szakképzésben végzőknek akár a felsőoktatásba is legyen esélyük továbblépni.
Az ötlet jó, hisz tudjuk, hogy a magasabb végzettség könnyebb elhelyezkedéshez vezet. Aki az általános iskolát sem képes elvégezni, akár egész életére munkanélküli marad, míg a középiskolát befejezőknek már több mint hatvan százaléka el tud helyezkedni, a diplomások körében pedig nyolcvan százalék körüli a foglalkoztatottság. Az Origo a Workania felmérésére hivatkozva a minap számszerűsítette is az előnyöket: havi 40 ezer forintos pluszt jelent a fizetésben, ha legalább érettségiig eljut a munkavállaló.
Az oktatás eredményességének javításához azonban a középiskolai rendszer átalakításánál többre van szükség, pontosabban szólva nem itt kellene kezdeni. Amikor a köznevelésben tanulók tizenegy százaléka az általános iskolából sem tud továbblépni, talán értelmetlen az érettségirendszer átalakításán vitázni. Amikor a tizedik osztályos szakiskolások alapkompetenciái a hatodikosok szintjét sem érik el, irreleváns az egyetemre való továbblépésükről beszélni. Kicsit furcsa ez a fordított sorrend, hogy miközben a legnagyobb baj az alapokkal van, a kormány előbb nyúl hozzá a középiskolai rendszerhez, mint az általános iskolai oktatáshoz.
