Bár a bevándorlók áradata és a befektetési letelepedés között közvetlen párhuzamot vonni erőltetett lenne, az viszont mindenképpen igaz, hogy a kufár mindkét esetben nyer. Míg az illegális migránsok esetében az embercsempészek, addig a legális bevándorlóknál a közvetítő cégek tesznek szert arcátlanul nagy összegekre. A külföldi ügyfél 300 ezer eurót fizet a közvetítő cégnek, amely közel 30 ezer euróval olcsóbban veszi meg a kötvényt az államtól. További 45 ezer eurós közvetítői díjat is leakaszt a külfölditől, vagyis a vállalkozás 70 ezer euróval, mintegy 24 millió forinttal gazdagodik papíronként. Legyünk nagyvonalúak és vonjunk le kétmillió forintot, mivel a cégnek marketingköltsége is van, hisz – a bevándorlás témakörénél maradva – ügyfeleket kell „kerítenie”. Papíronként 22 millió forint adózás előtti bevétel egy kajmán-szigeteki bankszámlán nem tűnik rossz üzletnek. Tavalyig csaknem 50 milliárd forinttal gazdagodtak a közvetítő cégek, amelyből 19 milliárd közpénz volt.
A Rogán Antal vezette bizottságot a bankokkal és energiaszolgáltatókkal ellentétben nem érdekli, hogy az adóparadicsomban bejegyzett cégek milyen haszonkulccsal dolgoznak, beszámolót ugyanis nem kért a cégek tavalyi üzleti tevékenységéről. A kivándorló forintok tekintetében tehát a 2010-es kormányváltás óta eltelt öt esztendő ugyanolyan tüneteket produkál, mint abban a bizonyos „elmúlt nyolc évben”.
