Túlélés Kárpátalján

Budapest képtelen bármilyen befolyást gyakorolni a magyarok által is lakott területen történtekre, azaz tehetetlen.

Hevesebb vérmérséklettel gyorsan fel lehet háborodni ezen a semmitmondó kormányzati állásponton, indulhat a nagyhangú, de névtelen hazaárulózás, trianonozás és harcra buzdítás a világháló végtelen szabad terében, ettől még áll a drámai alaphelyzet, miszerint Magyarországnak a segítségnyújtáson s a magyar menekültek befogadásán túl tényleg minimális a mozgástere Kárpátalját illetően.

Magyarország diplomáciai súlya az utóbbi tíz évben folyamatosan csökkent. Az ukrán válság kirobbanásakor megfogalmazott távolságtartó, a nyugati és térségbeli kiálláshoz képest semleges kormányzati állásfoglalás Budapestet – röviddel a paksi bővítésről szóló megegyezés után – kissé elhamarkodottan, de egyértelműen az „oroszbarát” kategóriába sorolta, ennek minden hátrányával együtt. Ez máig meghatározza a viszonyt Kijevvel.

Egyetlen kapocs az ukrán hatalom felé Brenzovics László, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökeként Petro Porosenko államfő pártjának listáján került a kijevi parlamentbe. Közismert Washington kézi irányítása Kijevben, ami a magyar–amerikai elhidegülésből kiindulva szintén nem a magyar pozíciókat erősíti. Térségbeli országokkal közösen lehetne keresnivalónk Ukrajnában, de Varsóval épp a Moszkva iránt fellángolt szimpátia miatt romlott meg a viszony. A nagyszámú észak-bukovinai, kárpátaljai román kisebbség okán Bukaresttel is egyszerre léphetnénk, ha nem lenne éppen mélyponton az államközi viszony. A diplomácia örök nagy igazsága, hogy szövetségesek nélkül nem megy.

De ne ringassuk magunkat illúziókba. Bármilyen erős magyar külügyi befolyás sem tudná Kijevet arra késztetni, hogy rendet tegyen. Ukrajnában ugyanis csak papíron működik az állam. Keleten háború, országszerte saját törvényeik szerint tevékenykedő oligarchák, randalírozó szélsőjobboldali szabadcsapatok, pénztelenség. Nehezen megállapítható, mennyit érnek valójában a Kijevben hozott döntések. Elfogadják-e, s ha igen, a gyakorlatban megvalósul-e például a tegnap véleményezésre az alkotmánybírósághoz küldött decentralizációs alaptörvény-módosítási javaslat, amely megerősítené a helyi önkormányzatokat, s lehetőséget adna az autonómiára?

Közben Brüsszel is egyre inkább megfeledkezik Kijevről. Lassan unalmassá válik a külvilág számára az ukrán válság, s ettől még inkább felbátorodnak a zavarosban halászók. Sajtóhírek szerint a Munkácson lövöldöző Jobb Szektor már a kijevi vezetés elleni felkelést gyakorolja. Ukrajnát az európai érdeklődés virtuális dobogójának harmadik fokára szorította a görög válság és a menekültkérdés.

Pedig az utóbbi két fenyegetést egy csomagban is „szolgáltathatja”. Kijev az államcsőd szélén táncol. A Nemzetközi Valutaalap nemrég „kemény reformokért” cserébe beígért tízmilliárd dollár hitelt, ami nem több egy időleges lélegeztetőgépnél, de épp elszakíthatja a cérnát a nélkülöző lakosságnál. De a menekültkérdésből is kiveheti a részét Ukrajna. Állítólag több tízezer ukrajnai menekült érkezésére készül Magyarország, Szlovákia és Lengyelország abban az esetben, ha a keleti régióból a harcok az ország más részeire is kiterjednek.

Kárpátalján a magyarok ma is a közép-európai időzóna, azaz a „magyar idő” szerint osztják be mindennapjaikat. Az ukránokhoz képest mindig egy óra előnyük van a túléléshez.