Már csak az volt a kérdés, mikor szakad át a gát? (Zseniális a dunai árvízkép a „vallomását” memorizáló Pelikán gátőrrel.) Vajon mikor jön el az elkerülhetetlen „október huszonharmadika”, amikor egymásra talál a kiéheztetett, kijátszott és egymásnak ugrasztott nemzet? Szűk évtized kellett, hogy a teljes ország ráébredjen, milyen a kommunizmus igazi arca. Ekkorra már nem akadt a hazában embercsoport, társadalmi réteg, hívő és hitetlen, aki ne szenvedte volna meg a vörös ámokfutást, akinek a torkát ne szorította volna a gimnasztyorka. Az ötvenes évek közepére már a hívő kommunista is csengőfrászban éjszakázott. (Persze a rossz lelkiismeret is dolgozik. Visszaemlékezésekből tudjuk, hatalma csúcsán Rákosi is beteges rettegésben élt, meggyőződése volt, merénylet készül ellene. Lakóhelyét, gépkocsiját, sőt balatoni motoros kishajóját is bepáncéloztatta.)
A gátszakadás napja
Aki az ötvenhatos forradalom indítékaira kíváncsi, elsőre talán kutassa föl Rákosi Mátyás hamvait.
1956 októberére már tömve voltak a börtönök, éjszaka bármikor bárkiért jöhetett a nagy fekete autó. Hatelemis vérbírók döntöttek élet és halál felett. Rákosi? Ő ekkor már nincs Magyarországon, ugyan Neki már ötvenhat nyarán „megrendült az egészségi állapota”, így aztán „gyógykezelésre” a Szovjetunióba távozott. Abba az országba, amely még 1941 tavaszán váltotta ki az életfogytiglanra ítélt politikai bűnözőt a szegedi Csillagból. Cserébe Moszkvába hurcolt 1848-as honvédzászlókat kaptunk vissza. Éppen ötvenhatot.
1956. október 23. – a gátszakadás napja. Az első nap legemlékezetesebb pillanatait mára betéve tudjuk: zászlóbontás a Bem-szobornál, egymásba karoló, boldog felvonulók a Margit hídon, nagygyűlések szerte vidéken, Nagy Imre-beszéd a Parlamentnél, az első fegyverropogás a rádiónál, orosz tankok, ÁVH, ledől a Sztálin-szobor. Amerre csak látni, elképzelhetetlen energiák szabadulnak fel – mi mindenre képes a közös akarat! Hitted volna, hogy a moszkovita Nagy Imre majd ugyanarra az oldalra áll, mint a börtönből kiszabadított Mindszenty? A barikádnak pedig ugyanazon az oldalán harcol az egykori csendőr a zsidó Angyal Istvánnal? A pesti srác a kiábrándult kommunistával?
És hitted volna, hogy születése óta még mindig azon vitázunk: vajon kié 1956?
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!