Nem sokkal marad el mögötte az OBH elnöke sem, akinek egy húsvét előtti interjúban hagyta el a száját az az áthallásos kifejezés, hogy semmi sem marad következmények nélkül. Handó Tündét – Polthoz hasonlóan – a második Orbán-kormány (formálisan a kétharmados Fidesz–KDNP-többségű Országgyűlés) ültette a főbírói székbe 2021-ig. Négy és fél éves következmények nélküliség után sikerült Handónak azt az arcunkba vágnia a bírák tevékenysége kapcsán, hogy semmi sem marad következmények nélkül. Mintha nem ugyanabban az országban élnénk. Ha az OBH elnökének lelkiismerete is ugyanolyan tiszta, mint a legfőbb ügyészé, akkor egyhamar hatékony igazságszolgáltatásra nem számíthatunk.
Kövér László 2013-ban közös kudarcnak nevezte az elszámoltatás ügyét. Az Országgyűlés elnökének nem volt, nem is lehetett igaza, hiszen az kizárólag a hatalmon lévő, az elszámoltatáshoz minden eszközzel rendelkező politikai erő sikere vagy kudarca. Jelen esetben egyértelműen az utóbbi eredménnyel zárult a Fidesz–KDNP által 2010 előtt tett választási ígéret. Ha elfogadtuk volna is, hogy háromévnyi kormányzás után még lehetett másra mutogatni, az igazságszolgáltatás máig tartó sikertelensége mögött viszont már a Fidesz által kinevezett vezetők állnak. Ez pedig kizárja a hátrafelé mutogatás lehetőségét. Így aztán marad – az állami média által is támogatott – szerecsenmosdatás és önámítás.
