Az elmúlt évek rövidlátó és bűnös nyugati politikája ráadásul olyan helyzetet teremtett a Közel- és Közép-Keleten, valamint Észak-Afrikában, amelynek következtében hirtelen milliós nagyságrendben zúdult rá Németországra a menekültek és gazdasági migránsok áradata. Ezzel a tömeggel ma már a mégoly precíz, gazdag és befogadó német kormány sem nagyon tud mit kezdeni, ami egyaránt frusztrálja a hiú álmokat kergetve több ezer kilométerről érkezőket és az őslakosokat. A helyzetet csak súlyosbítja az egyre akutabbá váló probléma átpolitizálódása. S az őrülettel keveredő félelem állapotában aktivizálódnak a pszichésen terhelt mániákusok. A münchenihez hasonló, alapvetően nem iszlamista gyökerű ámokfutások csak szaporodni fognak. Ezeket az eseteket saját hatékonyságuk felnagyítására felhasználják az iszlám szélsőségesek, mint ahogy a rendpárti európai politikusok is, míg az egész kérdéskörre rátelepül a propaganda.
Mindez egyáltalán nem segíti a tisztánlátást, pedig a történtek után szembe kellene végre nézni egész Nyugat-Európában azzal, hogy a multikulturális társadalom eszméje megbukott. A helyzet stabilizálása Németországban is elképzelhetetlen az eddigi liberális törvénykezési gyakorlat, a kizárólag az emberi jogokat szem előtt tartó politikai filozófia megváltoztatása nélkül. Erre egyelőre kevés az esély, hiszen ehhez a jelenlegi elitnek az álmaival kellene leszámolni.
