Éppen ezért nem lett igazuk a kétkedőknek, akik a létszámemeléstől féltették a tornát. Nem a legszínvonalasabb Eb zárult vasárnap este, ám ezért nem az úgynevezett kicsiknek tehetünk szemrehányást, hiszen például Wales és Izland a kieséses szakaszban is kalapemelést érőn vitézkedett, és ugye, a mi csoportelsőségünk is tiszteletet vívott ki. Ugyanakkor olyan nemzetek is megérezhették a labdarúgás és vonzásköre erejét, amelyek erre eddig csaknem esélytelenek voltak. Nálunk is egyre több gyerek cserélte le a Messi és Ronaldo feliratú külföldi klubmezét a válogatottéra, és büszkén viseli a Dzsudzsák, Gera vagy Kleinheisler nevet a hátán, az pedig nem igényel magyarázatot, hogy ebből mennyit profitálhat a magyar sport és maga a futball.
Harminc év után először nem kellett kiválasztani kedvenc csapatot egy ekkora torna előtt, kézenfekvő volt, hogy kinek szurkolunk. Másodlagos preferencia nem lévén pedig a többi már mindegy lehetett. Nyertek a portugálok – nem mindegy? Nekünk ez az Európa-bajnokság rólunk szólt.
