Kockázatok és mellékhatások

Ki tudja, mennyi káros élelmiszert fogyasztunk el gyanútlanul?

Ki tudja, mennyi káros élelmiszert fogyasztunk el gyanútlanul, mert a magyar hatóságok épp nem állnak feladatuk magaslatán? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szinte naponta sokkol a gyomorforgató, ismeretlen eredetű élelmiszerek lefoglalásának videóival, de ez csak a jéghegy csúcsa. Lapunk épp csak megpiszkált két ügyet – honnan származik a boltokban felbukkanó, gyanúsan olcsó külföldi étolaj vagy a Kínába nemrégiben eladott kétkonténernyi marhahús –, és egyből kibukott a hazai rendszer gyengesége. Mindkét esetben kiderült, az ellenőrző szerveknek fogalmuk sincs a behozott étolaj vagy a kivitt marhahús valódi eredetéről. Nem vizsgálják ugyanis megfelelően a termékek pályáját, és az adóhivatal „csodafegyvere”, az elektronikus közúti ellenőrzési rendszer bevezetése ellenére gondot jelent számukra az árumozgások szigorú nyomon követése.

Ha már most is vannak zűrök az élelmiszer-biztonsággal, el lehet képzelni, mi lesz akkor, ha a közeljövőben életbe lép a CETA, az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény. A CETA ugyanis – éppúgy, mint amerikai párja, a sokat bírált és most épp parkolópályára került TTIP – egyértelműen az egészség- és a környezetvédelem elé helyezi a kereskedelmi érdekeket. Persze az egyezményt szövegezők ezt nem vállalják fel nyíltan, de erre utal például az a mondat, miszerint közös célkitűzésként szerepel a „biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása”. Eszerint nyugodtan eláraszthatja Európát az olcsóbb és akár génmódosított eredetű kanadai szója vagy kukorica, miközben az egyezményben nincs olyan előírás, amely ezt egyértelműen megtiltaná. Elsőre ártalmatlannak tűnik az a megfogalmazás is, hogy a génmódosított termékek európai engedélyezése során csupán a kemény tudományos tényeket kell majd figyelembe venni. Magyarra lefordítva azonban ez azt jelenti: az engedélyezési folyamatban az európai elővigyázatosság elve helyett a multinacionális cégek érdekeinek sokkal inkább megfelelő, lazább amerikai szabályozási rendszert kellene átvennie az EU-nak is. Így majd csak évek vagy évtizedek múlva lehet nagy sajnálkozások közepette betiltani egyes GM-élelmiszereket, amikor egyértelművé válik, hogy sokan megbetegedtek tőle. Pedig a tudósok jó része már ma is egyetért abban, hogy az egyes rovarokkal, betegségekkel szemben genetikailag ellenállóvá tett növények annyi méreganyagot tartalmaznak, ami már kockázatot jelent az ember egészségére, s rákot, allergiát okozhat. Még ha végül nem is lazulnak a szigorú európai előírások a CETA miatt, komoly problémát jelenthet, ha a jelenlegi szabályok végrehajtása, alkalmazása változik meg, és a géntechnológiai cégek kívánságának megfelelően felgyorsulna a GM-élelmiszerek európai engedélyezése.

Ha nem lennének a civil szervezetek, a CETA árnyoldalairól fogalma sem lenne a hazai közvéleménynek. Az Orbán-kormánytól ugyanis hiába várt volna tájékoztatást bárki, szemlátomást nincs egyértelmű álláspontja az egyezményről, pedig ez a magyar mezőgazdaság alaptörvénybe emelt GMO-mentességét is veszélyezteti. Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos viszont pontosan tudja, mit akar, tegnap épp azért járt Budapesten, hogy a CETA-ért és a TTIP-ért lobbizzon. Kérdés, hogy mi jut el mindebből a magyar képviselők tudatáig. Mindenesetre hamarosan dönteniük kell arról, hogy a multinacionális cégek vagy a magyar emberek érdekeit helyezik előrébb. Kíváncsian várjuk a döntést.