Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a tegnapi népszavazás nem a migránsokról, nem egy globális válság orvoslásának hazai lehetőségeiről szólt. Még a szerbiai határ mentén és a Keleti pályaudvar környékén lakók közül sem járultak kiugróan sokan az urnákhoz, pedig az e térségekben élőknek legalább – a többségtől eltérően – akadt személyes tapasztalatuk az átutazó migránsokkal. A határ menti Kübekháza sokat látott polgármestere találóan azt mondta: a kormánynál jobban senki sem szereti a migránsokat, mert ameddig rájuk hivatkozhatnak, addig sem kell valódi problémákról beszélniük. Valóban: a népszavazás belpolitikai célokat szolgált. Kizárólag a regnáló kormány pozícióit kívánták vele erősíteni, megpróbálva elterelni a figyelmet megannyi kínos ügyről, mint amilyen a futószalagon zajló korrupció, az oktatás és az egészségügy színvonalának zuhanása, a társadalmi különbségek növekedése. Másfelől az emberséget és keresztényi tanítást áthágó kampány újfent a propagandaminiszter környezetének a zsebét tömte, ezt tények támasztják alá.
A kormányfő helyettese tegnap napközben arról beszélt, a következményeket mindenki viselni fogja, generációkon keresztül. Valóban, az elfogadhatatlan gyűlöletkampány hatalmas károkat tett a társadalomban, ebben Semjén Zsoltnak teljes mértékben igazat kell adnunk. A nemek elsöprő többségét ünneplő kormánypártok is tudják: a migránstematika tegnap megbukott, és újabb ellenségkép-keresés sem hozhat már igazi eredményt. A súlyos hibákat, a mértéktelen pazarlást nem fedi el. S ha a kormányzás így megy tovább, akkor 2018-ban semmi sem menti meg a Fideszt és Orbán Viktort attól, hogy végleg elforduljanak tőlük az emberek.
