Egy tál lencse

Úgy tűnik, valami végzetesen hibás a magyar pénzügyi, befektetési piac szabályozásában, ellenőrzésében.

De a legutóbbi idők brókerbotrányainak, a Buda-Cash-, a Hungária- vagy a Quaestor-ügy tapasztalatai is azt mutatják, bőven van még mit pótolnia a jegybank felügyeleti részlegének. Ha csak a legnagyobb port felvert Quaestor-botrány furcsaságait tekintjük, ott is találunk érdekes mozzanatokat bőven. Az MNB felügyeleti alelnöke ugyan váltig állítja, hogy a 2013 októberétől – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének MNB-be olvasztását követően – megújult ellenőrzési rendszernek köszönhető a pilótajáték leleplezése, mégis sokan vannak, akik ezt kétségbe vonják. A tények is azt mutatják, csak azután léptek fel a Quaestor ellen, hogy vezetője, Tarsoly Csaba segítségért fordult a kormányhoz gondjaik megoldására, s kért kétszázmilliárd forintnyi tőkét, illetve tárgyalt a felügyeletért felelős jegybanki alelnökkel.

Azért is furcsa, hogy a felügyelet csak futott az események után, mert brókerkörökben már régóta beszédtéma volt, hogy valami nincs rendjén a Quaestor körül, ezért érdemes lett volna utánajárni, van-e alapja a híresztelésnek. Akadnak, akik azt is a felügyelet szemére vetik, hogy az ominózus 150 milliárd forintnyi kötvénykibocsátás engedélyezésénél senkinek nem szúrt szemet, hogy a kibocsátó tőkéje alig fedezi a kötvények után járó kétnapnyi kamatot/hozamot. Vagyis már magának a kibocsátásnak a körülményei is magukban rejtették a bukás lehetőségét, ez mégsem tűnt fel a kibocsátást engedélyező felügyeletnek. Az már csak hab volt a tortán, hogy a Quaestor az engedélyezett mennyiségen felül hatvanmilliárd forintnyi pluszkötvényt dobott piacra.

Úgy tűnik, a jegybank vezetése mindezek ellenére elégedett a felügyelet munkájával. Legalábbis erre utal, hogy a fizetések 2013 vége óta negyedével emelkedtek, és a jelek szerint idén sem maradt el az év végi bónusz. A becsapottak tízezrei azonban már egy tál lencsét sem bíznának rájuk.