Hiába pereskedik évek óta több ezer nehéz helyzetbe került devizahiteles, úgy tűnik, a legnagyobb részük bizonyosan nem nyerhet a bankja ellen. Érveiket lesöprik, szerződésük érvényes marad, vagyonokat kell(ene) kifizetniük, esetleg a kilakoltatás vár rájuk. Ez a következtetés vonható le a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék tavalyi konferenciáján elhangzottakból. A bírók egymás közt kendőzetlen őszinteséggel beszéltek a devizahiteles-perek kimeneteléről. – Az adósok próbálkozásait ki tudjuk „lőni”. Csak a „kegyelemdöfést” adjuk meg. „Meggyógyítjuk” a hitelszerződéseket, akkor is, ha ez az adósok érdekeivel nem találkozik. Ezek – a pártatlan eljárásokat alapjaiban megkérdőjelező – kijelentések hangzottak el a konferencián, amelynek leiratát azután villámsebesen törölték a bíróság honlapjáról.
A bicskanyitogató mondatokat ugyanakkor lapunk kérésére a Pécsi Ítélőtábla elnöke próbálta meg helyre tenni, s bár ez nem sikerült neki, érvelésével – bíróként talán elsőként – rántotta le a leplet a devizahitelek ügyében folytatott kormányzati sikerpropagandáról. Makai Lajos kijelentette, hogy a devizahiteles-törvények nem kifejezetten „adóspártiak”, így jogértelmezésük sem lehet az (sic!). A főbíró hiteles és komoly ember, érdemes adni a szavára. Tehát ha ő azt állítja, hogy nem az adósok érdekében születtek a jogszabályok, akkor az bizonyosan úgy is van. Szavai pedig kulcsfontosságúak az adósok szempontjából, hiszen ez alapján tulajdonképpen pereskedniük sem érdemes.
Ehhez képest érdemes felidézni a kormányzat álláspontját az említett törvények elfogadásakor. Orbán Viktor miniszterelnök nem győzte ismételgetni, hogy a Fidesz–KDNP-kormányzat megmentette a devizahiteleseket. De az igazságügyi kormányzat is azt harsogta, hogy a törvényeket alapvetően az adósok érdekeinek védelmében módosították, a cél pedig a devizahitelesek megmentése. Bár voltak olyan adósok, akiken enyhült a nyomás, mára borítékolható, hogy az állami „mentőakció” sikertelen volt. És nem csak azért, mert még mindig 15 ezer adós pereskedik országszerte, valamint tavaly rekordot döntött a kilakoltatások száma, hanem azért is, mert a pórul járt hiteleseknek kell viselniük a devizahitelekből fakadó legnagyobb terhet. Az árfolyamváltozásból fakadó összegeket.
Pedig a kormány akár segíthetett volna, ahogyan erre a Pécsi Ítélőtábla elnöke is rámutatott. Megtehette volna azt is, hogy az árfolyam-különbözet terheit egyenlő arányban osztja el az állam, a bankok és az adósok között. De nem ez történt. A hiteleket piaci árfolyamon forintosították, a svájcifrank-alapúakat 256, míg az euróalapúakat 309 forinton váltották át. Az árfolyam-különbözetet pedig az adós fizeti, így történhet meg, hogy valaki háromszor vagy négyszer akkora összeget köteles visszafizetni, mint amennyit felvett.
A forintosításhoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosított forrást, amivel óriás nyereségre, 136 milliárd forint többletre tett szert. S bár ezzel az összeggel a devizahiteleseket is kárpótolhatták volna, Matolcsy György jegybankelnöknek más tervei voltak. Lapunknak tavaly adott interjújában elmondta, hogy az MNB a devizahitelesek megmentésénél fontosabbnak tartotta az oktatásfejlesztést. Annak ellenére, hogy az oktatási kérdések a humánminisztérium hatáskörébe tartoznak.
Hogy miért tette? Erre is van magyarázat. Matolcsy jobbkeze, Lentner Csaba, az állami százmilliárdokkal kitömött MNB-alapítványok egyikének kurátora tavaly egy televíziós műsorban fejtette ki, hogy a jegybank által létrehozott szellemi, tudományos, oktatási műhelyeknek az a célja, hogy 2018-ban újraválasszák a Fideszt. Azaz a Matolcsy vezette jegybank a devizahitelesek megmentése helyett arra összpontosít, hogy megerősítse a Fidesz hatalmát. Fittyet hányva az adósok érdekeire, akik közül sokan már csak a bíróságokban bízhattak. Azonban úgy tűnik, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog is csorbul, ugyanis a „devizahiteles-törvények nem kifejezetten adóspártiak, így jogértelmezésük sem lehet az”.
