Pedig a kormány akár segíthetett volna, ahogyan erre a Pécsi Ítélőtábla elnöke is rámutatott. Megtehette volna azt is, hogy az árfolyam-különbözet terheit egyenlő arányban osztja el az állam, a bankok és az adósok között. De nem ez történt. A hiteleket piaci árfolyamon forintosították, a svájcifrank-alapúakat 256, míg az euróalapúakat 309 forinton váltották át. Az árfolyam-különbözetet pedig az adós fizeti, így történhet meg, hogy valaki háromszor vagy négyszer akkora összeget köteles visszafizetni, mint amennyit felvett.
A forintosításhoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosított forrást, amivel óriás nyereségre, 136 milliárd forint többletre tett szert. S bár ezzel az összeggel a devizahiteleseket is kárpótolhatták volna, Matolcsy György jegybankelnöknek más tervei voltak. Lapunknak tavaly adott interjújában elmondta, hogy az MNB a devizahitelesek megmentésénél fontosabbnak tartotta az oktatásfejlesztést. Annak ellenére, hogy az oktatási kérdések a humánminisztérium hatáskörébe tartoznak.
Hogy miért tette? Erre is van magyarázat. Matolcsy jobbkeze, Lentner Csaba, az állami százmilliárdokkal kitömött MNB-alapítványok egyikének kurátora tavaly egy televíziós műsorban fejtette ki, hogy a jegybank által létrehozott szellemi, tudományos, oktatási műhelyeknek az a célja, hogy 2018-ban újraválasszák a Fideszt. Azaz a Matolcsy vezette jegybank a devizahitelesek megmentése helyett arra összpontosít, hogy megerősítse a Fidesz hatalmát. Fittyet hányva az adósok érdekeire, akik közül sokan már csak a bíróságokban bízhattak. Azonban úgy tűnik, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog is csorbul, ugyanis a „devizahiteles-törvények nem kifejezetten adóspártiak, így jogértelmezésük sem lehet az”.
