Jobb későn, mint soha, tartja a népi mondás, így a késlekedés miatti fanyalgás helyett inkább örüljünk annak, hogy végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is összehasonlította egyes multicégek nálunk forgalmazott termékeit a Nyugat-Európában kaphatókkal. Ugyanazt mérték, mint szlovák kollégáik: a Nutella például nálunk kevésbé lágy, kidolgozott, mint ami az osztrákoknál kapható; a tonhalkonzervben kevesebb a hal; a Nesquikben pedig kevésbé érezni a kakaót, és a sor folytatható. A szlovák élelmiszer-felügyelet egy hónapja megvizsgálta az üdítőket is – náluk több volt bennük a tartósítószer és a mesterséges édesítő. A tea kevéssé volt illatos, a fűszerben több a törmelék, a hústermékben pedig – ki hinné – kevesebb a hús. A szlovák földművelésügyi miniszter szerint a multinacionális vállalatok viselkedése egyértelműen két kategóriába sorolja a fogyasztókat.
Ők egyébként már hat éve is mértek, és persze hasonló eredményre jutottak. Akkor a vizsgálatokat a pozsonyi EU-képviselet finanszírozta, és a jelentésük eljutott az unió illetékes biztosához. Nem történt semmi.
Mindezen mérések csak azt igazolták, amit az egyszerű vásárlók évek óta éreznek a saját bőrükön. Nem véletlen, hogy tízezrek járnak át Nyugat-Magyarországról mosóport, öblítőszert, kávét, édességet vásárolni az osztrákokhoz. Mi régóta tudjuk, hogy másodrendű fogyasztók vagyunk – ugyanannyi, vagy esetenként még több pénzért itthon silányabb minőség jár. Jó kérdés az is, hogy miért csak most lett ez hirtelen ennyire fontos a kormánynak. Most vették észre, hogy a multik némelyike (köztük stratégiai partnerek) esetleg lenézik a magyar fogyasztót? A Coca-Cola például nálunk az olcsóbb, kukoricaalapú édesítőt teszi a termékbe, és aromái is kevéssé intenzívek, mint egy országgal arrább.
Lapunk hét végi Magazinjában tavaly termékkóstolót tartottunk, és a szakértők is megdöbbentek azon, mekkora volt a különbség például a Knorr levesporai között az itthon és a kint kaphatóknál. Igaz, hogy az osztrák májgombócleves 77 forinttal drágább volt, de ízben és minőségben sokkal többet adott a magyarnál. Akkor azt is megírtuk, hogy az Európai Unió egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztosának szóvivője nem talált kivetnivalót a multik eme gyakorlatában. A bizottság állásfoglalása szerint amíg a vállalatok betartják a címkézés és az élelmiszer-biztonság uniós szabályait, a termékek akár különbözők is lehetnek az egyes országokban. Mivel az illetékes szervek csak azt ellenőrzik, hogy az adott termék biztonságos-e, illetve hogy a tartalma megegyezik-e a címkén feltüntetettekkel, a vállalatok akár különböző összetevőket is használhatnak, és eltérő áron is kínálhatják őket.
