A belpolitikai következmények és az összeesküvés-elméletek helyett számunkra fontosabb, hogy az emelés külpolitikai üzenettel is bír. Az új amerikai elnök ugyan azt ígérte, hogy az Egyesült Államok már nem akar a világ csendőre lenni, de nehéz elképzelni, hogy akkor mégis mire használnák a hadseregre szánt újabb dollármilliárdokat. Vajon kitől félnek ennyire, amikor a védelmi költségvetésük máris magasabb, mint az őket követő nyolc államé együttvéve, és majd tízszerese a „rettegett” Oroszországénak? Már maga a kifejezés is megtévesztő: „védelmi költségekről” beszélnek, miközben az amerikai katonák mindenhol harcolnak, csak éppen saját hazájukban sem.
Ugyanakkor Trump legalább nem csak vizet prédikál, amikor a NATO-tagállamoktól nagyobb hozzájárulást és a GDP legalább két százalékának védelmi kiadásokra szánt felhasználását követeli. Magyarország könnyen jó pontokat szerezhetne, ha ennek teljesítésére koncentrálna, mivel az egy százalék alatti védelmi kiadásunkkal jelenleg sereghajtók vagyunk az egész NATO-ban. A nagy csinnadrattával beharangozott, 2026-ban záruló haderőfejlesztési program végén is még csak megközelítjük majd az elvárt határértéket. Milyen kár, hogy addigra már Trump is rég nyugdíjba vonul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!