Miközben az elmúlt napok hírei főként arról szóltak, hogyan vesztette el a kormány – hiába is próbálja most a főváros és Tarlós István nyakába varrni – az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazási csatát, kevesebb szó esik egy másik, rég elbukott küzdelemről, a Brüsszel által kezdeményezett, és a hazai kormányzati kommunikációban kötelezőnek nevezett betelepítési kvóták ügyéről. Mára egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor ezen a fronton szép csendben feladta a küzdelmet. Persze az Európai Bizottság által felvetett, de egy tagállam által sem támogatott kvótás ötlet lényegében már a tervezőasztalon elvérzett. Ez azonban eddig nem zavarta a hazánkat mindenáron és mindenkitől megvédeni szándékozó kormányzati kommunikációt, és tavaly ősszel még egy csúfos kudarcot hozó népszavazást is rendeztek a csak papíron létező kvótás tervről. Orbán Viktor múlt heti évértékelőjében azonban már nem szerepelt a „brüsszeli csaták soron” a kötelező betelepítési kvóta elleni harc, inkább az idegenrendészeti szabályokra fókuszált.
Azt nem tudjuk, hogy mi történt a színfalak mögött, az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy a migrációs üzletből nemcsak a menekültekből nyerészkedő embercsempészek járnak jól, hanem kormányközeli személyeknek is mesés vagyont hozhat. Korábban megírtuk, hogy a letelepedésikötvény-programmal közel ötezer bevándorló érkezett hazánkba, családegyesítéssel együtt ez a szám súrolja a 16 ezret. Köztük egyébként nem csak jómódú migránsok, hiszen az állampapírt hitelre is meg lehet venni, továbbá negyedáron is letelepedési engedélyhez lehet jutni. Összességében a Fidesz-közeli offshore cégek ezen az üzleten eddig 115–130 milliárd forintot nyertek.
Sőt, ahogy a mai cikkünkből kiderül, a kormány már az „illegális bevándorlásban” is érdekelt, miután olyan liechtensteini cég is vehetett letelepedési állampapírt tavaly, amelynek két évvel azelőtt visszavonták a kötvényvásárlási engedélyét, vagyis aligha juthatott legálisan a kötvényhez. Hiába módosította úgy a fideszes többségű parlament a jogszabályokat, hogy a letelepedésikötvény-programon keresztül ellenőrizetlenül érkezhessenek a bevándorlók, és gazdagodhassanak az offshore cégek, a kormányközeli érdekcsoportok a feketepiacot is ellenőrzésük alá vonták. Erről szól a moszkvai vízumbotrány is, ahol ezrével adták – köztük tisztázatlan háttérrel rendelkező személyeknek is – az Európai Unióba érvényes vízumot. A brókerbotrányba belebukott Quaestor és a nemzetbiztonsági ellenőrzésen elbukott miniszteri biztos, Kiss Szilárd cége, a Monte Tokaj Kft. intézte az orosz állampolgárok meghívólevelét, ami alapján kiadták a schengeni vízumot. Hétfőn Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője kerek perec elmondta a bíróságon, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter kereste meg, hogy kiszervezzék a vízumkiadást azért, hogy ne a magyar nagykövetség bürokratái döntsék el, ki kaphat és ki nem vízumot. Persze a bevétel ebben az esetben sem a költségvetést gazdagította, hanem kormányközeli magánzsebekbe vándorolt. Beszédes adat, hogy míg Orbán Viktor Brüsszellel hadakozott azért, hogy ne kelljen egy-két ezer menekültet befogadni, addig a letelepedési kötvénnyel és a moszkvai vízumgyárral az uniós „kérés” hússzorosát sikerült abszolválni.
Az elmúlt napokban új nemzeti politikát hirdetett Orbán Viktor. E szerint meg kell védeni a hazát a külföldi civil szervezetektől, mert a kormány korrupciós ügyeit feszegetik, és meg kell védeni Brüsszeltől a rezsicsökkentést, holott a piaci energiaárak már sokkal olcsóbbak, mint a kabinet által befagyasztott „rezsiár”. Idén is folytatódik a szélmalomharc a nem létező ellenséggel, a háttérhatalmakkal való hadakozás, miközben a kormány nagyon is az előtérben tevékenykedik. Érdemes odafigyelni, mit kritizálnak Orbánék. Mert aminek szavakban nekimegy a Fidesz, ott a tettek milliárdokat hoznak a szemfüles spekulánsoknak.
###HIRDETES2###
