A király meztelen?

Boldogabbak lennénk, ha az áfacsalásokat a magyar adóhatóság vizsgálná, jól felfogott nemzeti érdekből.

Évek óta tudjuk, hogy Magyarország az áfacsalók paradicsoma, és a költségvetés minden évben hatalmas összegeket bukik a szélhámosokon. De hogy valójában mekkorát, arról most egy számunkra korábban ismeretlen amerikai elemző közölt sokkoló becslést.

Maximilian R. P. Gebhardt korábban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén dolgozott, és saját bevallása szerint a 2014-es kitiltási botrány idején közreműködött az étolaj forgalmi adója körüli hazai visszaélések leleplezésében. Figyelmét most Matolcsy György február 22-én vázolt összeesküvés-elmélete keltette fel. A jegybankelnök arra célzott, hogy az Egyesült Államok a nemzeti bankon keresztül akarta megpuccsolni az Orbán-kormányt, ezért robbantotta ki 2015 elején a brókerbotrányokat.

Gebhard A király meztelen című elemzésében ezek után nem kevesebbet állít, mint azt, hogy még mindig brutális mértékű az adócsalás nálunk, és ez csak 2015-ben ezermilliárd forinttal torzította a magyar gazdaság teljesítményét. Erre a következtetésre az ENSZ külkereskedelmi tükörstatisztikái alapján jutott a volt diplomata, szerinte ugyanis nehezen megmagyarázható eltérések vannak a különböző országok export- és importadatai között Magyarország vonatkozásában.

Ha ez igaz lenne, akkor a magyar GDP adatait teljesen újra kellene számolni, és semmi sem lenne valós az államháztartási adatokból – vélik a szakértők. Ám óva intenek az elhamarkodott következtetések levonásától, hiszen az adatok további vizsgálata azt mutatja, hogy az EU-n belül más országok viszonylatában is vannak komolyabb eltérések a tükörstatisztikák között. Ez tehát önmagában nem jelent semmit, igaz, azt sem, hogy ne jelentene óriási problémát az áfacsalás Magyarországnak.

Hazánkban a 2004-es uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldről behozott termékeket a csalásra szerveződött cégek olcsóbban adták el az itteni kereskedőknek, miközben nem fizették be a forgalmi adót a költségvetésbe. Azóta a helyzet csak rosszabbodott, hiszen jelenleg az Európai Unióban nálunk a legnagyobb, 27 százalékos az áfa, így ez a fajta adócsalás óriási nyereséggel kecsegtet. Ezért már érdemes kockáztatni a lebukást, ráadásul az adóhatóság „csodafegyvere”, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) sem muzsikál még megfelelően.

Az ekáer elvileg alkalmas az utaztatásos áfacsalás leleplezésére, de a kapkodó és rossz előkészítésnek köszönhetően két év alatt csaknem tízszer változtattak rajta, és még mindig javításra szorul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavai szerint is. Ez különösen pikáns annak fényében, hogy a magyar kormány évek óta azt kommunikálja, hogy az ekáer bevezetése óta lényegében nincs áfacsalás.

De más jelek is arra utalnak, hogy az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos adócsalás újra virágzik, és az ekáer nem sokat ér. Épp lapunk tárta fel tavaly egy független szakértői csoport bejelentése alapján, hogy ismét megjelentek a külföldről importált, gyanúsan olcsó étolajok a hazai boltokban. Bizonytalan hátterű cseh, ukrán, szerb és horvát cégek gyártják, illetve forgalmazzák ezeket a sokszor silányabb minőségű termékeket, s bár a kormány szigorú fellépést ígért, néhány hónapja még mindig ellenőrizetlenül és korlátlan mennyiségben dőlt hazánkba a gyanús étolaj.

Mindezek után igazán kíváncsian várjuk, vajon lesz-e olyan szakértő, aki egy valóban mélyreható közgazdasági elemzés alapján ki tudja mutatni azt, amit lapunk a gyakorlatban észlelt, miszerint tavaly újból fellendült az étolajos áfacsalás. Boldogabbak lennénk azonban, ha ezt a vizsgálódást nem egy külföldi szakértő végezné el önszorgalomból, hanem a magyar adóhatóság, jól felfogott nemzeti érdekből. Hiszen ezek a bűncselekmények nemcsak a költségvetést károsítják meg jelentős mértékben, hanem a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit is rontják.